Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadása A Volkswagen-rendszer bíróság előtt című cikkében taglalja az ismert autógyárnál működő szakszervezeti vezetőket korrumpáló szisztémát.
Egy éve nyomoz a braunschweigi államügyészség a Volkswagen botrány ügyében. A nyomozók szerint a Volkswagen legalább öt üzemi tanácsi tag kéjutazását finanszírozta. A kilencvenes évek közepe óta a Klaus-Joachim Gebauer, a személyi ügyekben illetékes elnökségi tag, Peter Hartz közeli munkatársa, a munkavállalók érdekeinek védelméért felelős személyeknek kéjhölgyeket fizetett, ha azok ilyenre igényt tartottak. A költségeket a Hartz mellett működő pénztár fizette.
Lapértesülések szerint a braunschweigi államügyészség a német jogtörténetben példátlan lépésre készül, magát a Volskwagennél alkalmazott rendszert kívánja bíróság elé állítani az üzemi tanácsi törvény alapján. Az állítás, amit az államügyészség bizonyítani akar, hogy Peter Hartz azért fizetett prostituáltakat és kéjutazásokat a szakszervezeti vezetőknek, hogy ezzel biztosítsa engedékenységüket a fontos döntésekben. Erre utaló jel van éppen elég. A Volkswagen konszernnek jó oka volt arra, hogy gondoskodjon az engedelmes szakszervezetekről. A munkavállalók érdekképviseletei rendkívül befolyásosak voltak és a közösen a tartományi kormány képviselőivel – 2003-ig a szakszervezetekhez közel álló SPD kormányzott Hannoverben – az igazgatóságban képes volt leszavazni a tőke oldalát.
Márpedig számos kérdésben nyílt nézeteltérés uralkodott a korábbi elnökséget irányító Ferdinand Piech-hel, pl. az általa elképzelt modellpolitikában, mely egy önálló luxuskategóriát kívánt felépíteni. A korábbi szakszervezeti vezető Klaus Volkert nyilvánosan morgolódott eme döntés ellen.
Ennek ellenére mégis megadták Piechnek az engedélyt a Bentley megvételére. Volkert, aki a nyomozások elsődleges célpontja, fénykorában a cégen belül szinte mindenhatónak számított. Azzal dicsekedett, hogy szabadon rendelkezik a VW magánrepülőgépével és vállalat társelnökeként viselkedett, akit azonban senki sem ellenőrzött, hiszen a felügyelő-bizottságban is ő ült.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin Kim feleségül veszi titkárnőjét című cikkében foglalkozik az első kommunista dinasztia mindennapjaival. Az észak-koreai diktátor Kim Dzsong Il dél-koreai hírügynökségi információk szerint a 22 évvel fiatalabb titkárnőjében találta meg élete párját.
A 42 esztendős Kim Ok, aki zongorista képzésben részesült a phenjani egyetemen, „elviekben az észak-korai first lady“, idézett vasárnap a dél-koreai Jonhap hírügynökség egy szöuli kormánytisztviselőt. Aki úgy fogalmazott, hogy „egy kedves nő, de nem olyan szép, mint Kim korábbi feleségei”. Arról nem tudnak Dél-Koreában, hogy sor került-e formális házasságkötésre?
A sztálinista diktatúra 64 esztendős erős embere, vélhetően harmadik feleségét, vagy élettársát veszítette el két évvel ezelőtt. A korábbi táncosnő, Ko Yong Hi mellrákban hunyt el. Azóta tudósítások szerint Kim Ok együtt élt Kim Dzsong Illel, s gyakran elkísérte őt ellenőrzési körútjára katonai támaszpontokra és ipari üzemekbe. Kim Ok már a 80-as évektől titkárnőként szolgálta a korábbi államfő, Kim Ir Szen utódát. Arról Szöulnak nincs tudomása, hogy vannak-e közös gyermekeik.
Kim házasságairól hivatalosan nincsenek információk. Pusztán annyi ismert, hogy három fia van, kettő a Koval való kapcsolatából. Az elmúlt években ismételten találgatások kaptak lábra, hogy mikor és kit fog Kim három fiából utódjának jelölni?
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Carsten Fiedler „Megpróbálnak itt is csapást mérni” címmel készített interjút Ernst Uhrlauval, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnökével.
Uhrlau szerint az elmúlt évtizedben drámaian növekedett a nemzetközi terrorizmus fenyegetése. Így a BND arra kényszerült, hogy alkalmazkodjon az új kihívásokhoz. Már nem arról van szó, mint a kétpólusú világ idején, amikor az NDK és a Szovjetunió, vagy a KGB és a Stasi megfigyelése és tevékenységük elhárítása jelentette a legfontosabb feladatot. Ennek megfelelően kell a hidegháborúban kialakult BND szervezeti struktúrákat hozzáigazítani a változásokhoz. Erre ad példát a kongói akció, melyre a BND már ez év elejétől készült, amikor valószínűvé vált a Bundeswehr egységek Afrikába küldése. Egy olyan területről, mely korábban nem tartozott a német hírszerzés fő érdeklődési körébe, hirtelen igen pontos információkra lett szükség, hogy minél jobban védhető legyen a katonák élete.
Európában mind világosabban kirajzolódik egy közös fenyegetettségi övezet. A 2004 márciusi madridi és a 2005 júliusi londoni merényletek elkövetői „hazai nevelésű terroristák” voltak. Immár olyan elkövetők tűntek fel, akiknél nem kimutatható a kapcsolódásuk az al-Kaida struktúrákhoz és nem volt szükségük afgán és pakisztáni kiképzőtáborokban töltött „tanulmányokra”. Oszama Bin Laden és új helyettese, Ajman al-Zavahiri már csak, mint ideológusok tevékenyednek az amúgy igen laza szervezetű terrorhálózati struktúrákban.
Uhrlau elismerte, az interneten valóban szinte minden megtalálható, ami a terrorcselekmény elkövetéséhez „szükséges”. Viszonylag rövid előkészületek után kiválogathatóak olyan célok, melyek illenek az elkövetőkhöz. A közelmúltban Hamburgban letartóztatott német és marokkói állampolgárságú személy példája is azt mutatja, Németországban is élnek olyanok, akik kapcsolatban állnak a terrorhálózatokkal.
A BND elnöke szerint nem lehet a terrorfenyegetettséget közvetlenül kapcsolatba hozni az adott országnak az iraki háborúban elfoglalt álláspontjával. Allavi, akkori iraki miniszterelnök ellen 2004 decemberében megkísérelt merénylet megmutatta: ha Németországban bukkan fel egy a terroristák számára érdekes cél, akkor megpróbálnak az iszlamisták itt is csapást mérni. Az iraki háborúban képviselt német álláspontnak ehhez nincs sok köze. Ezt mutatja az is, hogy Németországban változatlanul zajlik az iszlamista agitáció, valamint a terrorgyanús szervezetek számára zajló adománygyűjtés. Az iszlamista hálózatok nem állnak meg az országhatároknál.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin honlapja Saron egészségügyi állapota romlott című írásában foglalkozik a közel fél éve kómában lévő volt izraeli miniszterelnökkel.
A hétvégén a volt miniszterelnök veseműködése gyengült, nyilatkozta a tel-avivi Tel Hasomer kórház szóvivője. Az agyszövetek szintén rosszabb állapotban vannak, amint az egy vizsgálatból kiderült. Saron állapotáról tájékoztatták a családját is. Egy másik kórházi alkalmazott úgy fogalmazott, hogy a változások „nem jelentenek” közvetlen életveszélyt. A 78 éves politikus ugyan megfigyelés alatt áll, de egyelőre nem terveznek műtéti beavatkozást.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről
