Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Hans-Christian Rößler Izrael újra gondolja című vezércikkében elemzi az Olmert-kormány stratégia-váltását. Ennek okát a szerző az izraeli szárazföldi erők gyenge teljesítményében látja.
Napok óta próbál az izraeli miniszterelnök magabiztosságot sugározni. Majdnem példátlan számára az a siker, amit a hadsereg a Hezbollah elleni háborúban elért. Olmert egy új valóságot lát Libanonban kialakulni. A valóságban a Közel-Kelet legerősebb haderejének majd négy hét alatt sem sikerült a síita milícia megsemmisítése, miként azt Olmert és miniszterei jósolták. Nazrallah sejk és a legtöbb Hezbollah vezető továbbra is aktív, s az általuk irányított tűzerő is szinte töretlen.
A két civil, Olmert és hadügyminisztere Perec által mutatott eltökéltség mögött mind jobban észrevehető növekvő bizonytalanságuk. Folyamatosan váltogatják a nyilvánosság előtt a hadicélokat és az ezzel kapcsolatos várakozásaikat: először a légicsapásokkal arra kívánták rákényszeríteni a libanoni kormányt, hogy Bejrút lefegyverezze és megregulázza a Hezbollahot. Később a polgári célok elleni légitámadásokkal óhajtották a lakosságot a Hezbollah ellen fellázítani. Egyik sem sikerült, sőt a libanoni miniszterelnök többször is dicsérte a kormányában két tárcát vezető síita szervezet hősies honvédő harcát, s egész Libanonban egyelőre egyetlen Nazrallah elleni tiltakozó nagygyűlésre sem került sor.
Mindezek ellenére Izraelben egyelőre nem a kormányt, hanem a hadsereget bírálják. Az izraeli tábornokok elhitették a politikusokkal, a síita milícia néhány nap alatt légicsapásokkal megsemmisíthető és minimális saját veszteségekkel szétverhető. A korábbi sikertelen libanoni akciók miatt csak némi habozás után vetették be a szárazföldi csapatokat. Most már közel tízezer izraeli katona harcol Libanonban, akiknek szemlátomást komoly problémát jelent küldetésük teljesítése. A hat évvel ezelőtti dél-libanoni kivonulás óta a hadsereg láthatóan arra koncentrált, hogy kis kommandós egységekkel leküzdje a gázai és a Jordán nyugati partján lévő militáns palesztin egységeket. A szárazföldi harckiképzést szembeötlő módon ebben az időben elhanyagolták. Ezt mutatja az Egyesült Államokban növekvő türelmetlenség is. Hozzáértésetek hiánya még kinyír bennünket – fogalmaz egy washingtoni kommentár.
A hét végén beterjesztett ENSZ határozati javaslattal Jeruzsálem már elégedett, hiszen az magában foglalja a legfontosabb izraeli követeléseket és a Hezbollahtól fájdalmas engedményeket követel. A határozati javaslatban szereplő nemzetközi haderővel Izrael, mely eddig a terror elleni háború magányos és meg nem értett frontállamaként láttatta, biztonságának egy részét francia, szaúdi és talán német katonák kezébe helyezi. E csapatok Olmert kívánságlistáján találhatóak.
Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilapban Torsten Krauel Az elnök halálos csókja című cikkében foglalkozik Joe Lieberman szenátornak a politikai túlélésért folytatott küzdelmével.
Holnap választják a connecticuti demokraták szenátusi jelöltjüket. A választás valószínűleg vízválasztó lesz az ellenzék számára, mert megfigyelők a háborúellenes szárny lázadásától tartanak. Az utolsó közvéleménykutatások nem hagynak kétséget afelől, hogy a párt bázisa megdönti a szenátusi helyet 1988 óta birtokló Liebermant, aki eddig George W. Bush terrorellenes háborújának egyik fő támogatójának számított. Lieberman zsidó, a szülei Hitler elől menekültek az Egyesült Államokba. A szenátor sohasem titkolta, hogy számára szeptember 11-e nem pusztán egy merénylet volt a sok közül, hanem egy népirtást célzó ellenség támadása. Lieberman ellen a demokraták szenátori posztjáért egy milliárdos, Ned Lamont a J.P. Morgan bankház egyik alapítójának dédunokája indul. Lamont célja az amerikai csapatok iraki kivonása.
Lieberman, aki sokáig bemutatkozásaiban az Egyesült Államok megválasztott alelnökének titulálta magát, egy kép áldozata lesz. A nemzet helyzetéről tartott 2005. február 4-i beszédét követően Bush arcon csókolta Liebermant, ami az elnök spontán gesztusa volt, melyben Szentpétervárott Angela Merkel is részesült. Ez némi késéssel a halál csókját jelentette számára. A 2 másodperces jelenet az iraki háború ellenfeleinek Lieberman újraválasztása ellen folytatott kampányának visszatérő elemévé vált, és láthatóan jelentős hatást gyakorol a választókra. A demokraták connecticuti bázisának harmada támogatta a májusi pártkongresszuson Lamont indulását. A 64 esztendős szenátornak első alkalommal lesz a 12 évvel fiatalabb Lamont személyében ellenjelöltje. A közvéleménykutatási adatok olyan gyorsan váltak Lieberman számára katasztrofálissá, hogy július elején bejelentette, szükség esetén független jelöltként is indul a szenátusi székért. A legutóbbi közvéleménykutatások szerint Lamont párton belüli támogatottsága 53 százalékos, míg Liebermané alig haladja meg a 40 százalékot.
1975-ben a demokrata többségű kongresszus törölte a Nixon által Saigonnak megígért segítséget, s ezzel kiszolgáltatta a dél-vietnami rezsimet Hanoinak. A republikánusok ebből egy tőrdöfés elméletet fabrikáltak, s máig úgy hiszik, hogy a washingtoni gyengeségről mutatott kép indította arra Moszkvát, hogy néhány év múlva bevonuljon Afganisztánba. A Fehér Ház nem mulasztja el, hogy erre a párhuzamra emlékeztessen. „Eldobni és elszaladni” jelszót javasolta a republikánusoknak Karl Rove, Bush főtanácsadója a kongresszusi választásokon. Az ellenzék ugyan ezt komolyan veszi, ugyanakkor a párt bázisában nő a csapatkivonást támogatók száma.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Muzicant cionista provokatőr című cikkében idézi a karantán tartományfőnök és az Izraeli Kultuszközösség (IKG) elnökének szópárbaját.
Jörg Haider vasárnap szétküldött sajtóanyagában Ariel Muzicant IKG elnök szemére vetette, hogy ama nyugati cionista provokatőrök csoportjába tartozik, akik védelmükbe veszik tucatnyi gyermek és sok száz civil meggyilkolását, a menekülési utat és a segélyszállítmányok eljuttatási lehetőségét jelentő hidak felrobbantását, az ENSZ katonák meggyilkolását, valamint védelmezik az értelmetlen izraeli háborút.
Még ha Muzicant bírálóit az antiszemitizmus bunkójával kívánja elhallgattatni, akkor is Izrael és az Egyesült Államok eljárását a lakosság nagy részének jogos elutasítása kíséri – fogalmaz Haider.
Muzicant és a közel-keleti izraeli háborús uszítók krédója úgy hangzik: szemet szemért, fogat fogért egy békés, erőszakmentes megoldás helyett – írja Haider.
Muzicant a Wiener Zeitungnak adott interjújában bírálta a libanoni háborúval kapcsolatos osztrák viták egyoldalúságát, s azokat a kísérleteket, melyek a közel-keleti tragédiát az osztrák választási kampány céljává kívánják felhasználni, ízléstelennek nevezte.
Az IKG elnöke bírálta mindazokat az antiszemitákat, akik legjobb tudások ellenére Izraelt háborús bűnökkel vádolják, s felszólítanak a diplomáciai kapcsolatok felszámolására. Ugyanakkor május 8-ra (Németország 1945-ös kapitulációja) mint a megszállás napjára emlékeznek, s problémát okoz nekik néhány kétnyelvű tábla felállítása. (Utalás a több éve húzódó karantán helységnévtábla vitára. a szerk.)
Haider korábban úgy fogalmazott, hogy a felelős izraeli háborús uszítóknak a hágai nemzetközi bíróság előtt a helyük, és a bécsi izraeli nagykövetet azonnal ki kell utasítani.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről
