Castro végleg visszavonul

A Der Spiegel már úgy látja, hogy a cáfolatok ellenére végleg lezárult a Castro-korszak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung idézi Busht, aki szerint még csak az „iszlám fasizmus elleni” harc elején járnak. A Die Presse interjút készített Martti Ahtisaarival ,az ENSZ koszovói főtárgyalójával. A Die Welt a CDU belső vitáival foglalkozik.

2006. 08. 08. 11:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)í/by

A konzervatív német napilap Bush: Az „iszlám fasizmus” elleni harc kezdete című cikkében ismerteti az amerikai elnöknek a libanoni válsággal kapcsolatos helyzetértékelését.

George W. Bush hétfőn bizakodva nyilatkozott: szerinte az ENSZ Biztonsági Tanácsa béketörekvéseit végül siker koronázza. Az elnök egyúttal türelemre intett, mert libanoni és számos más arab ország is változtatásokat kívánt az ENSZ-határozaton.

Bush úgy fogalmazott, kormánya célja az erőszak befejezése a térségben. Ugyanakkor az elnök szerint még csak az „iszlám fasizmus” elleni harc kezdeténél tartanak, melyet „gyökerestől” kell kiirtani. Bush nemzetközi nyomást követelt „a Hezbollah és támogatói” ellen, hogy azok felhagyjanak támadásaikkal és erőszakcselekményeikkel, melyek a mostani harcokat kirobbantották. Bush követelte a libanoni kormány támogatását, melynek sikerét „a térségben néhányan” meg kívánják akadályozni.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin Az első utalások Castro teljes visszavonulására című cikkében a kubai diktátor és a szigetország jövőjével foglalkozik .

Minden cáfolat ellenére egyre valószínűbb, hogy a Fidel-korszak a végéhez közeledik. Tegnap a kormány egyik tagja már arról szólt, hogy a „békés hatalomátadás” sikerült. S a párt egyik funkcionáriusa úgy fogalmazott, hogy Castrónak csökkentenie kell napi munkamennyiségét.

„A békés átmenet lezajlott” – nyilatkozta Roberto Fernandez Retamar, az államtanács tagja. Az Egyesült Államok ama várakozása, hogy Kuba káoszba süllyed, elmaradt. „Nem számoltak azzal, hogy lehetséges a békés öröklés” – nyilatkozta az író.

A kubai kormány nem közölt részletes adatokat Castro betegségéről, sőt azt államtitokká nyilvánította. Ugyanakkor azokat a tudósításokat, miszerint Castro gyomorrákban szenvedne, a kubai hatóságok cáfolták. Amerikai megfigyelők a betegség további alakulásától függetlenül abból indulnak ki, hogy Kubában megkezdődött az átmenet időszaka.

Ha Fidel Castro meggyengült, és nemsokára meghal, akkor „öregecskedő” testvére, Raúl néhány évig átveheti a hatalmat, és előkészítheti az országot saját távozására – nyilatkozta Frank Mora, a washingtoni National War College Kuba szakértője. „Az elsőt az egyenlők között ezután a hangosabb az egyenlők között fogja követni„ – nyilatkozta Mora. Ez hatalmi harcba is torkollhat, mivel az utódok azon versengenek majd, ki fog Castro örököseként megjelenni.

Az amerikai hírcsatorna, a CNN bejelentette, hogy Alina Fernandezt, Castro lányát miami kommentátorukként kívánják alkalmazni. Az 1993-ban Kubából menekült újságírónő eddig egy miami rádióadónál dolgozott.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap A közvetítő teszteli a szerbeket és albánokat címmel készített interjút Martti Ahtisaarival, a koszovói ENSZ-főmegbízottal.

Próbára kívánom tenni a feleket, mennyire készek abban segíteni, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek mindenki számára lehetővé teszik a biztonságos és élhető életet. Ezt követően foglalkozhatunk a tartomány státusának kérdésével – nyilatkozta Ahtisaari.

Az albánok eddig nyitottabbak voltak, de még nekik is kompromisszumkészebbnek kell lenniük. Ahol további engedményeket várok, az azon községek számának kérdése, ahol a szerbek alkotják majd a többséget – fogalmazott az ENSZ főtárgyalója. Arról is meg kell állapodnunk, mekkora védett területek legyenek a szerb kolostorok és kulturális emlékhelyek körül. Az senkinek sem használ, ha Szerbia képviselője olyan javaslatot tesz az asztalra, melyről pontosan tudható: azt senki sem tartja elfogadhatónak, sem az albánok, sem a nemzetközi szakértők.

A nemzetközi közösség üzenete világos: Koszovó jelenlegi státusa így tovább nem maradhat.

Ahtisaari számos alkalommal felszólította a szerb és albán politikai vezetőket: ha sor kerül egy összetűzésre, akkor ne beszéljenek azonnal nemzetiségi összecsapásról. Számos köztörvényes bűncselekmény történik, melyeknek nincs köze a koszovói nemzetiségekhez. Sokan küldenek különféle statisztikákat a nemzetiségi alapú bűnözésről. A feleknek együtt kel működniük az ENSZ-misszióval, hogy az Unmik minél pontosabb képpel rendelkezzen a koszovói helyzetről. Aki megtagadja az együttműködést, annak hátsó szándékai vannak, az propagandacélokra használja a statisztikai adatokat.

Die Welt (Welt.de)

A konzervatív német napilapban Ansgar Graw Imázskárok az uborkaszezonban című cikkében az uniópártok közvélemény-kutatási mélyrepülésével és a párt belső elbizonytalanodásával foglalkozik. Jürgen Rüttgers észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök úgy fogalmazott: a CDU nem elég világosan képviseli a párt szociális profilját.

A követelés nem véletlen: az uniópártok a Forsa közvélemény-kutató cég legfrissebb vizsgálata szerint már csak a lakosság 31 százalékának támogatására számíthatnak. A nagykoalíció, megalakulása után alig egy évvel, súlyos arculatproblémákkal küzd, eközben a CDU-ban a 2007-re ígért új programról vitatkoznak. Ebben a helyzetben követeli Rüttgers az új kereszténydemokrata önértékelést. Nemcsak a szabadságot kell a program középpontjába helyezni, hanem az igazságot és a szolidaritást is.

Miközben a kancellár nyaral, Ronald Pofalla, a CDU pártigazgatója próbálta Rüttgers javaslatát az uborkaszezonnak betudni. Ennek ellenére a pártvezetés elismeri, a helyzet ennél komolyabb. A zuhanó közvélemény-kutatási értékek és a halványuló pártprofil olyan vitát provokál, mely a CDU összes szárnyát érintheti.

Az 1998-as választási vereséget követően a CDU programja tekintetében is kiégett pártnak számított, és Angela Merkel volt az, aki az új irányt felmutatta. 2002-ben egy „új szociális piacgazdaságért kampányolt”. 2003-ben a határozott reformok támogatója lett. Ugyanebben az évben adta áldását a lipcsei pártkongresszus egy szolíd piaci liberalizmust hirdető irányra. A párt szociális szárnyának régi harcosai, akik óvtak az új irányzattól – például Norbert Blüm, aki 16 éven keresztül a Kohl- kormányok egyetlen stabil minisztere volt –, csak fáradt mosolyt arattak. Tavaly a CDU/CSU népszerűtlen témákkal – mint az egészségügyi reform vagy az áfaemelés – „őszinte” kampányt folytatott. S amikor Angela Merkel a kijózanítóan gyenge eredmény ellenére végre eljutott a kancellári hivatalba, kormányprogramja mottójául a „nagyobb szabadságot próbálni”-t választotta.

A mostani vitából egy tény biztosan kiolvasható. A CDU jelenlegi arculatával, megjelenésével a párt minden szárnya elégedetlen. S a bírálatok már elérték Angela Merkelt is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.