OÉT: még messzebb az álláspontok

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végre a munkaadói szervezetek is megtették a jövő évre vonatkozó bérajánlásukat, ezzel viszont még távolabbra estek az álláspontok. A munkáltatók szokatlanul széles sávban bruttó 3,5-6 százalékos béremelésre tettek javaslatot, ami a szakszervezetek által elfogadhatatlannak tartott kormányzati bérajánlatot is alulmúlja.

A kormányzati oldal nem tett új bérajánlatot az OÉT-ban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korábban ismertetett négy százalékos reálbércsökenést eredményező bruttó 6-6,5 százalélákos javaslatuk nincs bebetonozva, van mozgásterük a további tárgyalásokon. A szakszervezetek is csak ismételték magukat, továbbra is tartják álláspontjukat, hogy jövőre nem csökkenhet a munkavállalók reálbére, ezért fenntartották a minimális reálbérnövekedést eredményező bruttó 13–15 százalékos követelésüket.

Az október 27-én kezdődött bértárgyalások óta először végre a munkáltatók is konkrét ajánlattal álltak elő. Hangsúlyozva, hogy az őket súlytó terhek miatt munkahelyek kerülhetnek veszélybe egy esetleges túlzó bérkiármlás miatt bejelentették bruttó 3,5-6 százalékos ajánlatukat. A szakszervezetek igényét ennélfogva „kezelhetelennek” nevezték. A munkavállalói érdekképviseletek viszont a munkaadók javaslatát tartották annak, a 6,8 százalékos reálbércsökkenést jelentő bruttó 3,5 százalékos alsó határt pedig „sértőek” nevezték.

Továbbra sem közeledtek az álláspontok a szakmunkások számára három éves megállapodástban foglalt garantált bérminimumról sem. A munkaadók ugyancsak a megváltozott gazdasági környezetre, emelkedő terheikre, a munkahelyek megtartására hivatkozva azt kérték, hogy 2007–2008-ban ne a megállapodás szerint emelkedjen, hanem a jelenlegi szinten maradjon a szakképzetteknek járó legkisebb bér összege. A szakszervezetek elutasították a kérést mondván, hogy ez az összeg még most sem éri el a létminimumot. Az érdekvédők emlékeztettek: a három éves megállapodás egyik pontja lehetővé teszi, hogy a valóban nehéz helyzetű ágazatokban eltérjenek az egyezségben foglaltaktól, azért nem szükséges annak módosítása. Ebben a kérdésben a kormány is a szakszervezetek véleményét osztotta hozzátéve, hogy az intézményt éppen a szakképzettség elismerésére, ösztönzésére hozták létre.
Az OÉT-ban szó volt a jövő évi költségvetésről is.

A kormányzati oldal közölte, kész a továbbiakban szakbizottsági szinten egyeztetni az olyan munkaadói és munkavállalói javaslatokról, amelyek nem befolyásolják a 6,8 százalékos államháztartási hiánycél teljesítőségét. A szakszervezeti oldal kifogásolta, hogy a kormány épp akkor javasolja az öngondoskodási elemeket, amikor a járulékemelések, a magasabb energiaárak és infláció miatt egyébként is aránytalanul nagy terhek hárulnak a munkavállalókra. Ezt az ellentmondást nem fogadják el. A munkáltatók egy sor módosító indítványt tettek a költségvetési törvényjavaslatokra vonatkozóan. Határozottan ellenzik, hogy egyes tevékenységeknél, például az állattenyésztésnél felügyeleti díjat kelljen fizetniük. Tiltakoznak amiatt is, hogy a kormány a munkáltatókra kívánja hárítani a munkavállalói adóbevallások ellenőrzését, számítógépes feldolgozását és benyújtását.