A közlemény szerint a korábbi, hét évvel ezelőtt készült utasítást hatályon kívül helyező, új rendelkezésben szabályozza a honvédelmi miniszter a katonai rehabilitációs eljárást. Az új miniszteri utasítás szakértői vizsgálatok és a december 13-án tartott szakmai konferencián elhangzottak alapján készült el, amelyben a miniszter a katonai rehabilitáció eljárását és a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának működését szabályozza.
Az új utasítás további változásai között szerepel, hogy a miniszter dönt a szolgálati idő igazolásáról, az eredeti rendfokozat visszaállításáról, előléptetésről, a nyugállományú katonákat megillető kedvezmények biztosításáról. Ugyancsak újdonság, hogy 2007. június 30-án lezárul a rehabilitáció folyamata. Azaz a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének utolsó határideje 2007. június 30. Az erkölcsi és katonai rehabilitáció hatálya azokra terjed ki, akiket 1945. és 1989. közötti években a bíróság bizonyíthatóan politikai okok miatt ítélt el, feltéve, hogy az ítéletet semmissé nyilvánították.
A rehabilitációs bizottság elnöke ezentúl a HM államtitkára lesz. A bizottságban részt vevő társadalmi szervezetek köre bővül a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége egy-egy képviselőjével.
Változik a felterjesztés rendje is: a bizottság javaslatát a HM Honvéd Vezérkar főnöke és a HM kabinetfőnöke útján terjeszti fel a honvédelmi miniszternek. A miniszter döntését megelőzően kikéri a javaslatról a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályainak véleményét.
A katonai rehabilitáció folyamatáról és Kisbarnaki Farkas Ferenc pályafutásáról vitát kirobbantó kommentár, Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont történészének állásfoglalása november 15-én hangzott el a Magyar Televízió Híradójának tudósításában. Kovács Tamás szerint a vezérezredes nevéhez fűződik például az aranyvonat, a koronázási ékszerek és a nemzeti bélyeggyűjtemény Németországba szállítása, valamint felelősség terheli a magyar állampolgárok nyugatra való áttelepítésében. Ezt követően november 20-án a Parlamentben is előkerült Kisbarnaki Farkas Ferenc ügye, amikor az SZDSZ-es Gulyás József azt kérdezte, hogy miért kezdeményezte a honvédelmi miniszter a rendfokozat visszaállítását.
Szekeres Imre szakminiszter akkor válaszában határozottan visszautasította, hogy ő kezdeményezte volna a rendfokozat visszaállítását. Mint mondta, jog alapján volt kötelessége továbbítani a kérelmet a köztársasági elnökhöz. A kialakult vitára reagálva a szaktárca november 21-én közleményt adott ki, amely szerint Kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredesi rendfokozatát a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának kezdeményezésére – a honvédelmi miniszter előterjesztésére – a köztársasági elnök állította helyre 2006. szeptember 15-i hatállyal.
A honvédelmi miniszter ekkor kezdeményezte a rehabilitációs folyamat jogi áttekintését, és utasítást adott a rehabilitációs bizottság átalakítására is. Konferenciát is szerveztek, ahol Kisbarnaki Farkas Ferencről és a katonai rehabilitációról tanácskoztak.
A december 13-ai konferencián egyebek között elhangzott, hogy a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottsága nem vizsgálja a rehabilitálási eljárásban az adott ember teljes életútját. József Péter, a tárca jogi főosztályvezetője – aki egyben a bizottság vezetője is – azt mondta, hogy „amikor a bizottság egy katona személynek visszaadja a rendfokozatát, ez nem az egyén (...) szerepének, teljes életútjának a globális értékelését (...) jelenti„.
Simon Géza, a bizottság titkára a konferencián arról beszélt, hogy a rehabilitációs folyamat során eddig 3.433 hivatásos, 1.086 tartalékos, 147 sorállományú és posztumusz 735 személyt rendfokozatát állították helyre. Összesen 6.502 ilyen irányú kérelem érkezett a bizottsághoz, amelyből 1.101-et utasítottak el. Közölte: jelenleg is évente 35-40 kérelem érkezik a bizottsághoz.
A konferencia vitájának egyetlen hozzászólójaként Kende Péter kifogásolta a rehabilitációs bizottság Kisbarnaki Farkas Ferenccel kapcsolatban hozott javaslatát. Kende azt mondta: egyetlen bíróság sem mondta ki Kisbarnaki ítéletének semmisségét, pusztán hatályon kívül helyezését. Hozzátette: mivel nem mondták ki az ítélet semmisségét, Kisbarnakit nem lehetett volna rehabilitálni.
ű
József Péter erre válaszként azt mondta: a jogalkotó számára a jogszabály betűje szent, egy bizottság nem kérdőjelezheti meg a bíróság döntését. Mint mondta, elfogadja, hogy nem semmisséget mondott ki a bíróság, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan bírósági ítélet sincs, amelyben elmarasztalták volna.
MTI
Szentkirályi Alexandra
Magyar Péter sakkban tartja a képviselőit, és szájkosarat tesz rájuk
