A külső nyomásra felduzzasztott program finanszírozásához több pénzre lenne szükség, mint amit a költségvetés, a magánbefektetők és az uniós pénzalapok a következő hét évben összeadhatnak.
A magyar közlekedési beruházások menetrendjét 2013-ig meghatározó program november 10-i társadalmi vitára bocsátása óta szakmailag nem sokat javult. A különféle szervezetek a rendelkezésükre álló alig öt nap alatt mintegy százötven érdemi változtatási javaslatot juttattak el a programot készítő gazdasági tárcához. Ezek közül azonban a tegnap kormány elé került anyagban csak néhány javaslat kapott helyet, holott a szakmai szervezetek kifogásai között számos, megfontolásra érdemes felvetés szerepelt.
A legfontosabb észrevétel, hogy a KözOP az uniós elvárások ellenére a vasúti beruházások helyett a közúti fejlesztéseket részesíti előnyben. Az utóbbiak a következő hét évben felhasználható mintegy 1700 milliárd forintos keret 44,5 százalékát, azaz több mint 750 milliárd forintot emésztenének fel. Eközben a vasútra csak mintegy 600 milliárd forint jutna. Mindezt azonban még elfogadhatóvá tenné, hogy hazánk a közúti infrastruktúra fejlesztésében jobban el van maradva az Európai Unió tagállamaitól, mint a vasúthálózat kiépítésében, ahol nem a hálózat sűrűségével, hanem minőségével vannak problémák.
A Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Útügyi Társaság és a Magyar Mérnöki Kamara közös hozzászólásából viszont az is kiderül: a közúti beruházásokat alaposan túltervezték. A programba vett valamennyi közúti fejlesztés megvalósítása több mint 1650 milliárd forintot emésztene fel – vagyis a KözOP összes forrását. Ráadásul a kormány elé vitt tervezetből az egyes projektek rangsorolása is kimaradt, holott a szakmai szervezetek által összeállított lista egyértelművé teszi: a legfontosabbnak tartott 29 közúti beruházás megvalósítása önmagában is húszmilliárd forinttal többe kerülne a közutakra szánt teljes keretösszegnél. A 2013-ig esetleg megépíthető helyettesítő projektek együttes becsült ára megközelítené a 600 milliárd forintot. A legkevésbé fontosnak tartott fejlesztésekhez pedig mintegy 300 milliárd forint kellene.
Mindezek mellett az már csak jelentéktelen apróság, hogy a beruházási tervekben szakmailag nehezen indokolható projektek is szerepelnek. Így a szakértők szerint a programból ki kellene húzni az 52-es főút kétszer kétsávosra bővítését, és helyette az M8-as Dunavecse és Kecskemét közti szakaszának építésére kellene koncentrálni. A megépítendő projektek közé sorolják a Tisza-hidat is magában foglaló Szolnok északi, illetve a Székesfehérvárt nyugatról elkerülő utat. Törlésre javasolták ugyanakkor a 71-es út Keszthelyt északról elkerülő szakaszát és az 55-ös út teljes hosszának 11,5 tonnás burkolat- megerősítését.
A közúti projektekről a végső szót Brüsszelben mondják majd ki. Ehhez azonban előbb el kell készülnie minden beruházás részletes gazdasági, környezetvédelmi és regionális fejlesztési hatástanulmányának. A közúti fejlesztések sorsát a következő hét évre meghatározó szakmai anyagokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) előreláthatólag az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal (UKIG) készítteti majd el.
(nol.hu)
Nincsenek védett politikusok, minden korrupciós ügyet kivizsgálnak
A KNYF vezetője lapunknak adott interjújában azt is elmondta, hitelesnek tartják a zuglói parkolási botrány koronatanújának, a hazugságvizsgálaton is átment Fuzik Zsolt vallomását.
