„Átvitt” szabadság: ezentúl márciusig, ez évben júniusig

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a kormány elkészítette a Munka törvénykönyve módosítását: alapesetben a rendes szabadság legfeljebb negyedét tarthatja vissza a munkaadó, de azt is ki kell adnia a következő év áprilisáig. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke újabb alkotmányos aggályokkal állt elő.

A munkaügyi tárca javaslata szerint ebben az évben még júniusig kell kiadni a tavalyról áthozott szabadságokat, ám jövőre már az év első három hónapjában meg kell tenni ezt.

Az Alkotmánybíróság a múlt év végén semmisítette meg a Munka törvénykönyvének (Mt.) azt a passzusát, amely a munkáltatóknak lehetőséget adott arra, hogy alkalmazottai éves szabadságának kiadását kivételes gazdasági érdekre hivatkozva a következő év júliusáig vagy kollektív szerződés esetén akár az év végéig elhúzza. A taláros testület március végéig adott határidőt az Országgyűlésnek arra, hogy szigorítson a szabadság kiadásának feltételein és meghatározza a kivételes gazdasági érdek fogalmát.

A kormány a múlt pénteken nyújtotta be a Munka törvénykönyvének módosításáról szóló javaslatot, amelyet a parlament tegnapi döntése értelmében sürgőséggel tárgyalnak a szűkös határidő miatt. Eszerint a rendes szabadság legfeljebb negyedét lehet az esedékesség évét követően kiadni, de a csúsztatás csak akkor megengedett, ha kivételesen fontos gazdasági érdek indokolja. Utóbbi a törvénytervezet szerint a munkaszervezéstől független minden olyan körülmény, amely a teljes szabadság kiadása esetén a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. Ebbe a kategóriába belefér az is, ha a cégnek váratlan megrendelése érkezik – vélekedik Geiger Éva, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének szakértője.

A rendes szabadság negyedénél többet is át lehet tolni a következő évre a javaslat szerint, ha az a munkáltatót súlyosan érintő ok – például baleset, elemi csapás vagy súlyos kár – miatt szükséges. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a kivételes gazdasági érdek meghatározása még mindig nem felel meg az alkotmányossági elvárásoknak. Az idei évről benn maradt szabadságokat jövőre az eddiginél korábban, általános esetben március 31-ig, illetve kollektív szerződés esetén június 30-ig kell kiadni.

Az új rendelkezéseket a 2007-es évre járó szabadság kiadásakor kell először alkalmazni, a tavalyról benn ragadt napokat június 30-áig kell kiadni – figyelmeztet Geiger.

A szakértő szerint ez nem jelenthet problémát a cégeknek, a március végi határidő idei teljesítése viszont nagy fennakadást okozott volna. A munkáltatók nem tudták kiharcolni, hogy a munkavállaló felkérhesse őket a szabadság egy részének csúsztatására. Ez Geiger szerint gyakran előfordul különféle családi okok, például a következő évre tervezett építkezés miatt. A kormány és a szakszervezeti oldal sem támogatta azt a munkaadói javaslatot, hogy a benn ragadt szabadságot a dolgozó kérésére készpénzben megválthassa a cég; ez a lehetőség továbbra is csak évközi munkahelyváltás esetén áll fenn. A szakszervezetek azért küzdöttek, hogy elháríthatatlan személyi okok esetén legalább 3 nap szabadságot vehessenek ki a dolgozók előzetes bejelentés nélkül, de ez a kérés is kimaradt a javaslatból.

(napi.hu)