Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi lap Nem akarjuk Európát feladni címmel idézi a török uniós csatlakozással kapcsolatban Alfred Gusenbauer (SPÖ) osztrák kancellárt.
„Óvatosnak kell lennünk”, nyilatkozta Alfred Gusenbauer. Az osztrákok a „fékre lépnének, mert nem kívánjuk Európát feladni” – vélekedett Gusenbauer. „Az is elképzelhetetlen, hogy egy olyan ország uniós tagállam legyen, ahonnan még az idén is sok száz menekültstátust kérő érkezett, és ezt a státust üldöztetésük miatt megkapták„ – mondta Gusenbauer.
A kancellár támogatja az uniót belüli intenzívebb egyeztetést, hogy könnyebben kezelhesse az EU a globalizáció következményeit. „Annak ellenére, hogy a globalizáció a világot gazdagabbá teszti, az emberek Európában mégis úgy érzik, nehezebb idők jönnek, a verseny élesedik, s csak néhányan húznak abból hasznot”– nyilatkozta a kancellár. Arra a kérdésre, hogy mit kíván ez ellen tenni, úgy válaszolt: „Ezt csak közös gazdaság- és befektetéspolitikával lehet megvalósítani, az infrastruktúra kiépítésével, flexibilitással és a szociális biztonság növelésével.”
Gusenbauer hangsúlyozta, hogy az uniónak saját bevételi forrást kell találnia, ezért adópolitikai kérdésekben is szükségesnek látja az egyeztetést: „Nekem mindegy, hogy kerozinadóval vagy a devizatranzakciók megadóztatásával kezdünk. Csak közösen tudjuk ezt a rendkívül magas termelékenységű kontinenst úgy alakítani, hogy szociális és gazdasági értelemben álljuk a versenyt ebben a kemény versenyben.”
Gusenbauer a jövő héten szakít az osztrák kancellárok eddigi szokásával, és első útja nem Svájcba vezet, hanem német kollégájával, Angela Merkellel találkozik. A német kancellárral mindenekelőtt Európa-politikai kérdésekről kíván tárgyalni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Keresve a békés megoldást című cikkében ismerteti a német kancellár közel-keleti útjának első állomásán történteket.
Németország és Egyiptom a közel-keleti probléma átfogó megoldására törekszik. „Egyetértünk abban, hogy átfogó tervre van szükség“ – nyilatkozta Angela Merkel miután szombaton találkozott Hoszni Mubarakkal, Egyiptom elnökével Kairóban.
Előtte Merkel Ahmed Nazif miniszterelnökkel és egyiptomi értelmiségiekkel is találkozott. Kairó Merkel négynaposra tervezett közel-keleti útjának első állomása. A kancellári út középpontjában az izraeli és palesztin békefolyamat újraélesztésének szándéka áll. Merkel, az EU elnökségét betöltő Németország kormányfőjeként szeretné kitapasztalni egy béketerv esélyeit, miután a közel-keleti kvartett – az EU, az Egyesült Államok, az ENSZ és Oroszország –-pénteken több hónapi szünet után újra megkezdte közvetítői tevékenységét. Mubarak annak a meggyőződésének adott hangot, hogy rövid időn belül megalakulhat a palesztin kormány. „Közel vagyunk a megoldáshoz“ – nyilatkozta az egyiptomi elnök.
Merkelt közel-keleti útjára elkísérte Michael Glos (CSU) szövetségi gazdasági miniszter és egy negyvenfős üzletemberekből álló delegáció. A társaságban megtalálható a német vasúttársaság vezetője Hartmut Mehdorn, valamint a Deutsche Bank és a Siemens képviselői is.
A német gazdaság szereplői komoly várakozásokkal tekintenek Merkel békekezdeményezésére és komoly megbízásokat remélnek a kancellári vizittől. Főként az energia, a klímavédelem, az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás területéről várnak megrendeléseket. A német gazdaság abban is bízik, hogy a Perzsa-öböl menti államok – Kuvait, Katar, Omán, Szaúd-Arábia, Bahrain és az Egyesült Arab Emirátusok – együttműködése egy szabadkereskedelmi övezetté alakul. Az EU összességében Egyiptom harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere – Németországnak az arab térségben Egyiptom a harmadik legjelentősebb üzletfele az Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd Arábia után.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német lapban Ileana Grabitz és Sabine Gundlach A közösség csődöt mond az évszázad építkezésénél című cikkében elemzi a Kirill hurrikán berlini következményét.
A Kirill tombolása óta az orkánt Németországban elsődlegesen az évszázad építkezéseként titulált berlini főpályaudvarral kötik össze. A pályaudvar tetőszerkezetéből levált egy 1,35 tonnás acél darab és a 40 méteres mélységbe zuhant. Alig nyolc hónappal a „felsőfokok pályaudvarának” megnyitása után kiderült, hogy az egész konstrukció hibás.
„Most a balesetet csak hatalmas helyreállítási költségek kísérik” – nyilatkozta a zöldek közlekedési szakértője Peter Hettlich. Amennyiben halálos áldozatokat is követelt volna a vihar, nem lenne megkerülhető a felelősség kérdése sem. A szakértők „egy építészeti katasztrófáról„, elfuserált épületről vagy az „építésügy biztonsági hiányosságainak példaértékű” esetéről beszélnek.
A baleset óta eltelt időben szaporodnak azon jelek, melyek szerint a homlokzat tartószerkezetének leválása az illetékesek kollektív csődjére vezethető vissza. Az építtető vélhetően költségtakarékossági okokból lemondott a tetőszerkezetet biztosító acél „fülek” felszereléséről. Meinhard von Gerkannak, az épület tervezőjének nyilatkozata szerint irodája kifejezetten utalt a vasúttal folytatott tárgyalásain arra, hogy nem tudja elfogadni az ún. füllemezek kihagyását.
A többi szakértő is fenntartásait hangsúlyozza. „Minden szerkezetlakatosnak tudnia kellett volna, hogy az acélelemek támasztékai túl rövidre sikeredtek” vélekedik egy mérnök, aki tartva a vasúttól neve elhallgatását kérte. A történetben a legkellemetlenebb, hogy eltűnt az a mérnök, aki a legtájékozottabb a kérdésben. A pályaudvar felavatásakor Hany Azer, az évszázad építkezésének vezetőjeként még hosszan ünnepeltette magát, a baleset óta azonban az egyiptomi férfi elérhetetlen a sajtó számára.
Hans-Peter Andrä a német minőségbiztosítási mérnökök szövetségi egyesületének vezetője szerint a politikának is cselekednie kell: „A legtöbb tartományban a technikai előírások betartását egy ideje már nem ellenőrzik” – írta a közelmúltban publikált cikkében, ahol magyarázattal is szolgál kijelentésére: „mivel a magasabb kockázat elfogadása rövid távon az építtető és az építésügyi hatóságok számára megtakarítást jelent és választói szavazatokat hoz”.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
