„Tisztelgés a felszabadítók előtt”

Budapest ostromának 62. évfordulóján több helyszínen is megemlékezést tartottak kedden a fővárosban; a Magyar Távirati Iroda tudósításában rendre felszabadulásról ír. Mandur László, az Országyűlés alelnöke az ostrom kapcsán szovjet, német és román katonákra emlékezett – a magyarokról „elfelejtkezett” –, Szekeres Imre honvédelmi miniszter pedig Budapest felszabadításának állított emléket.

A második világháború civil áldozataira emlékeztek a budapesti harcok befejeződésének 62. évfordulója alkalmából ma a fővárosban. A Farkasréti temetőben a civil áldozatok jelképes sírjainál tartott megemlékezésen Mandur László, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: Budapest 102 napos ostromáról a történészek azt mondják, hogy ez egy második Sztálingrád volt. Felidézte, hogy Európa metropoliszai közül a legtöbb civil áldozatot a magyar főváros ostroma követelte. A harcokban mintegy 38 ezer civil halt meg és több mint 52 ezren megsebesültek. A magyar fővárosban 72 ezer szovjet, 40 ezer német, 10 ezer román, összesen hozzávetőlegesen 150 ezer katona vesztette életét, a civil áldozatokkal együtt csaknem 200 ezren haltak meg. A súlyos sebesültek száma félmillió volt – hangzott az Országgyűlés alelnökének felsorolása. Az MTI tudósítása szerint az Országgyűlés alelnöke arról nem beszélt, hány magyar katona esett el a harcokban. Szerettük volna megkérdezni Mandur Lászlótól, hogy miért nem emlékezett meg az elesett magyar katonákról, de az Országgyűlés alelnökét sem mobiltelefonján, sem a titkárságán nem lehetett elérni.

A rendezvényen egyébként részt vett több közéleti személyiség, közöttük Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Tarlós István, a fővárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője.

Szekeres felszabadulásról beszél

A Honvédelmi Minisztérium – saját honlapja szerint – „Budapest felszabadulásának 62. évfordulójának tiszteletére” rendezett megemlékezést a Budai Önkéntes Ezred emléktáblájánál.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta: az elesett katonák olyan emberi örökséget hagytak ránk, amelyet ápolnunk kötelesség. „Ez ma már történelem, de feledni nem lehet” – fogalmazott a miniszter, emlékeztetve arra, hogy „volt egy város, egy főváros Közép-Kelet-Európában, amelyet súlyos harcokban, hónapokon keresztül tartó ostromban tönkretettek (...), amelynek felmentésében és felszabadításában (...) magyar önkéntes katonák vettek részt, a Budai Önkéntes Ezred katonái”. Szekeres Imre felhívta a figyelmet arra, hogy emlékezni kell azokra az elődökre, akik helytálltak és védték a hazát, „számunkra ők a követendő példaképek”.

A Honvédelmi Minisztérium, a Budai Önkéntes Ezred Emlékbizottság, a Magyar Honvédség Budapesti Helyőrségi Parancsnoksága, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Magyar Köztársaság Határőrsége, valamint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége képviselői megkoszorúzták az emlékművet.

Az ünnepség a Petőfi laktanyában, a Maléter-emlékműnél folytatódott, ahol a résztvevők a megemlékezés virágait helyezték el. Havril András, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntő beszédében kiemelte: „azokra a katonahősökre emlékezünk, akik elsőként ismerték fel, hogy tenni kell valamit az ország megmentése érdekében„.

Hanti a szovjet emlékmű mellett foglal állást

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél tartott megemlékezést. Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke mintegy hatvan ember előtt arra hívta fel a figyelmet , hogy „a II. világháború végén, 1945-ben legyőztük a fasizmust, de itt nem állhatunk meg, hiszen a szélsőséges eszmék most is jelen vannak a társadalomban”.
Azzal kapcsolatban, hogy „bizonyos erők” le akarják bontatni a Szabadság téri emlékművet, kijelentette, több volt szovjet tagköztársaságban létesítettek olyan kegyeleti helyeket, amelyek az elesett magyar katonáknak állítanak emléket. „Pedig mi behatolók voltunk, támadók a Szovjetunió szemében; halott emberek között már nem szokás különbséget tenni” – fűzte hozzá.

A Magyar Távirati Iroda tudósításában rendre felszabadulásként aposztrofálta Budapest elfoglalását. „Budapest felszabadulásának 62. évfordulóján több helyszínen is megemlékezést tartottak kedden a fővárosban” – tudósítanak. Leírják például, hogy hatvankét évvel ezelőtt, alig három hónappal a második világháború európai szakaszának lezárta előtt, 1945. február 13-án szabadult fel Budapest.

Pach Ferenctől, az MTI hírigazgatójától megkérdeztük, hogy tudósításukban miért a „felszabadulás” kifejezést használják az ostrom vagy az elfoglalás helyett, ám ő nem nyilatkozott.

(MTI,MNO)