La República – Peru, El Mercurio – Santiago de Chile
A chilei jobboldali lap szerint Peru elnöke, a liberális szociáldemokrata Alan García nem zárja ki annak lehetőségét, hogy végül az Egyesült Államok közvetít az új demarkációs vonal meghúzásában Chile és Peru között. A baloldali perui lapban megjelent elemzés szerint José Antonio García Belaúnde, perui külügyminiszter kijelentette: a két ország a hágai nemzetközi bírósághoz fordul a vitatott tengeri határának meghatározása ügyében. Ám mégis aggódik, hogy Chile közvetlenül a két ország határára vezényelte F-16-os vadászrepülőinek egységét az elmúlt napokban. (Bolívia, Peru és Chile háborút viselt egymással 1883-1897 között, amelyben a végül győztes Chile területeket foglalt el Perutól, Bolíviától pedig elvette tengeri kijáratát) García Belaúnde mégsem tartja valószínűnek az újabb háborút Chile és Peru között.
El País – Spanyolország
A legnagyobb példányszámú spanyol napilap tette közzé a baloldali koalíciós autonóm katalán kormány, a Generalitat döntését. Josep Lluís Carod Rovira, a tartomány alelnöke bejelentette, hogy a kormány mandátumának végéig összesen hat politikai, gazdasági és kulturális képviseletet nyit Európában – Párizsban és Berlinben még az idén -, a többit Amerikában és Ázsiában.
Katalónia volt az első autonóm közösség a nyolcvanas években, amely hivatalos küldöttséget tarthatott fenn Brüsszelben az Európai Unió előtt, és több mint egy tucat kereskedelmi kirendeltséget, hogy a katalán cégek befektetésekhez jussanak külföldön és Katalóniába csábítsák a külföldi cégeket. A katalán radikális párti (ERC) Carod Rovira szerint a spanyol kormánynak nincs miért aggódnia, a delegátusok jogköre tiszteletben fogja tartani az érvényes alaptörvény rendelkezéseit. Hangsúlyozta, hogy Katalóniának nem lehetnek követségei, mert nem önálló állam, és külföldön szoros összhangban fognak dolgozni a spanyol diplomáciai hatóságokkal. A Katalán Néppárt és a legújabb alapítású, szintén konzervatív párt, a Ciutadans bírálta Carod Rovirát, amiért szerintük Spanyolország háta mögött úgy alakítja külkapcsolatait, mintha Katalónia önálló állam volna.
Clarín Digital
Az argentin Szövetségi Bírói Kamara megvonta a mentességet az 1976-1983 közötti diktatúra két vezető személyiségétől, Jorge Rafael Videla tábornoktól és Emilio Eduardo Massera tengernagytól. Mindketten a liberális Carlos Saúl Ménem (1989-1999) elnöktől kapták ezt a lehetőséget 1990-ben, nehogy felelősségre vonják őket az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében játszott szerepük miatt. Először 1998-ban indult eljárás a diktatúra több vezetője ellen, de sokáig sikerült elkerülniük a felelősségre vonást. Videla a Condor Terv keretében elkövetett bűncselekmények miatt egyelőre házi őrizetben van. (A korszak dél-amerikai diktatúráinak vezetői összehangolt terv révén szabadultak meg ellenzéki, főleg baloldali vezetőktől vagy szakszervezeti aktivistáktól.( A szerk.) Masserát életfogytiglanra ítélték, de szellemi állapota miatt a bíróság döntése alapján pszichiátriai intézetben kell letöltenie hátralevő büntetését.
O Folha de Sao Paulo – Brazília
A jobboldali napilap számolt be Lula da Silva, a tavaly másodszor is megválasztott baloldali brazil elnök közelgő argentínai látogatásáról. Lula elutazása előtt fogadta az elnöki palotában az argentin sajtó három meghatározó lapjának – Página 12, La Nación és Clarín – újságíróit, és többek között kijelentette nekik, hogy Chávez Brazília kivételes szövetségese kereskedelmi és politikai téren. Társunk. Nincs semmilyen nézeteltérésünk Venezuelával, akárcsak Argentínával vagy Chilével. Lula elmondta az interjú során, hogy Washingtonban kiállt Evo Morales bolíviai elnök mellett, mert Bush le akarta állítani a Bolíviának folyósított segélyeket a két ország közötti nézeteltérések miatt.
origo.hu
Őrületdemokrácia: náci kollaboránsokat dicsőítő liberális politikus lehet az elnök Romániában - videó
