A kormányfő az 1989-ben elfogadott törvény vizsgálatára három neves alkotmányjogászt – Ádám Antal nyugalmazott alkotmánybírót, Bán Tamást, az Alkotmánybíróság korábbi elnöki főtanácsadóját és Tölgyessy Péter alkotmányjogászt, volt fideszes országgyűlési képviselőt – kért fel.
A TASZ keresete szerint a szervezet sajtóhírekből értesült december elején arról, hogy a jogászok elkészítették jelentésüket, és azt eljuttatták a miniszterelnökhöz. A TASZ ekkor kérte a tanulmány nyilvánosságra hozatalát, de a miniszterelnök ezt megtagadta, arra hivatkozva, hogy az a kormány döntésének megalapozását szolgálja, és az abban foglaltak széles körű társadalmi egyeztetése még idő előtti.
A jogvédő szervezet ezután fordult bírósághoz. Az első tárgyalást március 13-án tartották volna, de akkor éppen bombariadó volt a Fővárosi Bíróságon.
A per hétfői tárgyalásán Kiss Daisy, az alperes Gyurcsány Ferenc jogi képviselője azt mondta: nem teljesíthető a felperes kérése, mert nem jött létre olyan jelentés, amelynek a kiadását a jogvédők kérték. Nem jött létre szakértői bizottság, szemben azzal, amit a felperes állít – mondta, hozzátéve: ha lett volna ilyen szervezet, akkor annak létrehozásáról a kormánynak határoznia kellett volna.
Megjegyezte: mivel nem volt bizottság, nem keletkezhetett olyan szakértői anyag sem, amire a felperes jogvédő szervezet hivatkozik. A három jogász nem készített jelentést, mindössze megosztotta szakmai ismereteit, tapasztalatait az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szakértőivel, hogy azok beépülhessenek a döntés-előkészítő munkába, a jogászok által kifejtett álláspontot pedig törvény védi. Egyébként ezeket a felperes is megismerheti, ha meghívja a jogászokat egy tanácskozásra – tette hozzá. Megjegyezte: mivel nincs adat, nincs adatközlésre kötelezhető személy sem.
Schiffer András, a TASZ képviseletében azt mondta: a sajtóhírek mellett maga a Gönczöl-bizottság is utal rá, hogy a miniszterelnök által felkért, jogászokból álló testület állást foglalt a gyülekezési törvény módosításával kapcsolatban, ráadásul a Gönczöl-bizottság idéz is a módosításra tett javaslatokból.
Kiss Daisy felhívta a figyelmet rá: bár a felperes ezt vitatja, de szerinte azzal, hogy szakmai beszélgetésen vett részt a három jogászprofesszor, még nem váltak közfeladatot ellátó személlyé.
Megjegyezte: csak a lefolytatott szakmapolitikai egyeztetés után terjeszti a kormány elé a módosítás szövegét az IRM, addig a szaktárca a felelős az adatok kezeléséért, nem pedig Gyurcsány Ferenc kormányfő. Mint mondta, ráadásul még a döntés-előkészítő fázisban van a módosítás tervezete, vagyis az IRM-nek jelen pillanatban sincs közzétételi kötelezettsége.
A bíróság április 24-ére napolta a tárgyalást, akkor hallgatja meg – a felperes indítványára – Tölgyessy Pétert arról, valóban készített-e vagy sem jelentést a három szakértő.
A Kormányszóvivői Iroda korábbi tájékoztatása szerint a jogászok feladata az volt, hogy megvizsgálják a törvénytervezetet, megfelelően biztosítja-e az alapvető emberi jogokat, és megfelel-e a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek.
(MTI)
origo.hu
Civil ruhás felderítők, drónok, mesterlövészek – Így védik az izraeli miniszterelnököt Budapesten
