Szeressük Moszkvát!

A Financial Times Deutschlandban igen részletes cikk foglalkozik az oroszbarát és oroszellenes részre szakadó Közép-Kelet-Európával. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszasan elemzi a március 15-i, budapesti történtéseket.

2007. 04. 10. 8:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Financial Times Deutschland (ftd.de)

A német nyelvű gazdasági napilapban Niels Kreimeier Szakadás keleten című cikkében Oroszország kelet-közép-európai térfoglalási kísérleteivel és az erre adott eltérő, térségbeli válaszokkal foglalkozik.

Az új EU tagállamok élesen különböznek a Moszkvához fűződő kapcsolataikat illetően. Míg Lengyelország és Csehország az oroszellenes vonalat képviseli, addig Magyarország és Szlovákia felmelegíti a régi kapcsolatokat.

Oroszország „megbízható partner – dicsérte Moszkvát Robert Fico. Kollégájának, Gyurcsány Ferencnek végig kell hallgatnia, hogy az ellenzék az orosz hatalmi törekvések szócsövének titulálja. A magyar kormányban ülő szocialisták kiváló moszkvai kapcsolatokkal rendelkeznek – vélekedik Eugeniusz Smolar, a varsói Nemzetközi Kapcsolatok Központjának munkatársa.

Oroszország kihasználja a térség megosztottságát. A Gazprom jelenleg Budapesttel tárgyal a Kék Áramlat nevű vezeték meghosszabbításáról. Ez a projekt megtorpedózza az unió ama törekvéseit, hogy függetlenebbé váljon az orosz gáztartalékoktól, s az Oroszországgal folytatandó tárgyalások lengyel megvétózása kapcsán is megosztottak a vélemények. Miközben Csehország és a balti államok támogatják Varsót, addig mások nyílt szkepszissel reagáltak. A lengyel álláspont egy csomó problémát okozott – állapította meg Fico.

Az az egyenlet, miszerint a kelet-európai uniós tagállamok Amerika-barátok és oroszellenesek, már nem igaz. Ez az Egyesült Államoknak is feltűnt, éppen ezért nem véletlen, hogy Washington vitatott rakétavédelmi rendszerét Lengyelországban és Csehországban kívánja felépíteni.

Az eltérő álláspontok okát megfigyelők a kormányok különböző eredetében vélik meglelni. Míg Varsóban és Prágában korábbi szovjetellenes polgárjogi aktivisták vannak hatalmon, addig Pozsonyban és Budapesten szocialista pártok kormányoznak, akiknek a NATO- és EU-tagság ellenére kiválóak a moszkvai kapcsolataik.
-Az ellenzéki háttér miatt Lengyelország és Csehország eltérő megközelítéseket alkalmaz – mondta Smolar. Ez nagyobb teret nyit az idealizmusnak és aktivizmusnak.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Renhard Olt Nem éppen ünnepi hangulat című, kérdéses aktualitású cikkében a március 15-i, magyarországi történésekkel foglalkozik.

Orbán nagygyűlésén ugyan feltüzelte a kedélyeket, de a tömeg fegyelmezett maradt, a kormányközeli sopánkodások ellenére is. Az ellenzék vezetője 200 000 ember előtt megerősítette az általa kezdeményezett, vélhetően ősszel sorra kerülő népszavazás jelentőségét. Ez az utolsó alkotmányos eszköz, amivel a kormány még jobb belátásra téríthető. Amennyiben Gyurcsány a népszavazáson vereséget szenved, és ennek ellenére a kemény megszorítások politikája mellett kitart, akkor a népnek joga lesz a hazug kormányt elkergetni. Orbán állítja: Egy új elit kifosztja az országot, megtagadja a többség beleszólási jogát és vesztesekké teszi a népet. Ha túlzás is Lendvai Ildikó állítása, miszerint Orbán beszéde a demokrácia és a puccs határán imbolygott, de tény, hogy mindenáron vissza kíván kerülni a hatalomba.

Évtizedek óta először nem vett részt az államfő a kötelező, Parlament előtti aktuson. Sólyom László a nemzeti ünnep idején Erdélyben tartózkodott. Miután Olt felsorolja az elnök programját, idézi a kolozsvári operában a kulturális autonómia érdekében elmondott beszédét.

Az államfő távollétét Budapesten úgy értékelték, hogy nem kívánta magát alávetni a gyülekezési jog kordonokban megnyilvánuló korlátozásában. Ennek ellenére nem vonta kétségbe a kormányfő legitimitását, ezt kifejezte azzal, hogy a hivatalos aktuson helyettesítésével Gyurcsányt (sic!) – és nem a protokolláris rangban maga után következő Szilit bízta meg.

A Nemzeti Múzeum előtti megemlékezést megzavarták – nyilvánvalóan a szélsőjobboldali Csurka István hívei –, hazaárulónak nevezték Gyurcsányt. Demszkyt kíséretével egyetemben – közte Gyurcsányt is – a Petőfi-szobornál paradicsommal és tojással megdobálták. Előtte egy rendezvényen, ahol Csurka azt jövendölte, hogy forradalom lesz, ha Gyurcsány nem tűnik el, fellépett a holokausztot tagadó David Irving is. Az Orbán által kezdeményezett gyűlés után, a sötétség beálltával a város központjában több helyen is összecsapásokra került sor huligánok, szélsőjobboldaliak, részegek, valamint a rendőrség között, mely csak vízágyúval és könnygázzal lett úrrá a helyzeten. A demokrácia és uniós tagság ellenére a magyarok egy része még mindig képtelen a kommunista örökséggel és az új valósággal egyenesbe jönni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.