Szili: Fejlesztésközpontú nemzetpolitikára van szükség

Szili Katalin szerint, ha létrejön egy olyan, határokon átnyúló regionális együttműködés, amely valóban javítja a külhoni magyarok életszínvonalát és segíti gyarapodásukat, akkor sokkal könnyebb lesz túljutni a ma még feszültséget okozó érzelmi kérdéseken.

Az Országgyűlés elnöke erről a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) gazdasági albizottsága ülésén beszélt, amely kedden ülésezett először.

Az Országgyűlés elnöke fontos, megvitatandó témának nevezte a támogatáspolitikát és a schengeni kérdést. Hangsúlyozta: szükség van egy fejlesztésközpontú nemzetpolitika kialakítására. „Számomra ez olyan, a magyar közösségek fejlesztése érdekében történő együttműködést jelent, ami egyrészt hozzájárul a határon túli magyarok kisebbségi létéből eredő hátrányos helyzet ellensúlyozásához, másrészt elősegíti azoknak a lehetőségeknek a kibontakozását, amelyek abból adódnak, hogy a nemzetközösség több országban van jelen” – fejtette ki a házelnök. Hozzátette: ez a fejlesztéspolitika nem azt jelenti, hogy a határon túli fejlesztések magyar költségvetési pénzből valósulnának meg.

A Kárpát-medencei magyarok egyik legfontosabb együttműködési lehetőségét abban látja, hogy határ menti önkormányzatok, valamint kistérségek társulnak és együttműködnek. Szili Katalin az albizottság ülését követően újságíróknak azt mondta, a testületi ülés nem sajtónyilvános részén Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos beszámolt arról: kétszázmilliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre a határon átnyúló regionális fejlesztések megvalósítására, amelyek már előkészítés alatt vannak, és szeptembertől lehet pályázni.

Baráth Etele (MSZP), a KMKF gazdasági albizottságának egyik társelnöke bevezető beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nemzet és az állam közti viszony tisztázásra szorul, és a mostani európai helyzet a demokratikus fejlődés új perspektíváját nyitja meg. Arra kell választ keresni, hogy egy ország parlamentje milyen módon tud együttműködni egy szomszédos állammal a nemzet egységének megteremtése érdekében – mondta. Matolcsy György (Fidesz), a testület másik társelnöke emlékeztetett arra, hogy a XX. század széttörte a magyar nemzet állami, földrajzi és gazdasági szerkezetét, amelyet most lehetőség van újjáépíteni. Kiemelte: sikert kell elérni, mert ez gyógyíthatja meg a széttöredezettséget.
Ezt a sikert abban látja, hogy az új technológiák révén – internet, autópályák – a magyarság hálóba szerveződhet.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tavaly szeptemberben döntött arról, hogy négy albizottságot hoznak létre. A külügyi és Európa-ügyi, valamint a kulturális albizottság már korábban megalakult, a gazdasági mellett pedig szerdán kezdi meg munkáját a jogi testület. Az albizottságoknak egy kormánypárti és egy ellenzéki társelnöke van. A KMKF a Kárpát-medencei országok képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztetésének ad keretet.


(MTI)