Az ítélet szerint KEHI olyan állami szerv, amelynek ugyan önálló jogi személyisége van, és a szervezete elkülönül a kormányétól, ám tevékenysége speciálisan döntés-előkészítésre irányul, így a már elkészült és a kormány számára átadott jelentései sem nyilvánosak.
A közlemény emlékeztet arra, hogy 2005-ben az adatvédelmi biztos ajánlást adott ki, amelyben a KEHI-re vonatkozó kormányrendeletnek a jelentések titkosságára vonatkozó része hatályon kívül helyezését kérte. 2006 decemberében a KEHI működésére vonatkozó új kormányrendelet jelent meg, amely ezt a kérdést is újraszabályozta. Azonban, mint az elsőfokú ítéletből kiderült, az új szabály alapján sem lehet hozzáférni a KEHI jelentéseihez.
A TASZ-nak két célja van a mostani eljárással: egyrészt fontos, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó ügynek tekintik a közigazgatás korszerűsítését és azt a kérdést, hogy az erre vonatkozó kormányhatározatok végrehajtását milyen tényezők akadályozzák. Másrészt maga a KEHI működésének nyilvánossága is különös jelentőséggel bír, hiszen a KEHI ellenőrzi a közpénzek elköltésének jelentős részét.
A jogvédő szervezet közleményében az áll: ha a közpénzeket ellenőrző kormányzati szerv egyetlen jelentése sem hozzáférhető, akkor nemcsak az információszabadság alkotmányos joga felejthető el, hanem a korrupció elleni küzdelem is eredménytelen lesz.
Kneecap-botrány: Gerendai arab barátja szerint Magyarországnak is be kellene fogadnia a migránsokat
