Zarándoklat: 4000 kilométer kerékpáron a moldvai csángókért

Több mint négyezer kilométert tekert kerékpárján az elmúlt közel másfél hónapban a csángó magyarok anyanyelvű misézéséért a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület (KEMCSE) alelnöke; a zarándoklat vasárnap zárult a fővárosban a Szent István bazilika előtt.

Ferkó Zoltán másfél hónappal ezelőtt, április 22-én indult szintén a bazilika elől, hogy az eredeti tervek szerint 40 nap alatt 3 ezer kilométert tekerve, a moldvai csángó magyarok anyanyelvű templomi szolgálat iránti igényére hívja fel a közvélemény és az egyházi elöljárók figyelmét.

Zarándoklata egy felvidéki kitérővel bővült, s végül több mint négyezer kilométert mutatott kerékpárja számlálója.

A KEMCSE alelnöke Ausztrián és Olaszország nagy részén átkarikázva a Vatikánban adta át a magyar misére vonatkozó petíciót, majd Horvátországon és Magyarországon át érkezett Erdélybe. Arad közelében lépte át a román határt, áthaladt Déván, Gyulafehérváron, Dicsőszentmártonon, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, majd részt vett a csíksomlyói búcsún. Ezután Csángóföldre kerékpározott, felkereste azokat a falvakat, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, végül Csíkszeredába érkezett. Ferkó Zoltán a vatikáni petíció mellett mindenhol átadott egy levelet az érintett területek egyházi vezetőinek, amelyben arra kérte őket, hogy támogassák a csángók magyar nyelvű miséjének engedélyezését. A zarándokot a Vatikánban fogadta Pietro Parolin úr, a Szentszék külügyminiszter-helyettese, s Petru Gherghel jászvásári katolikus püspöknél is szót emelt az anyanyelvű miséért.

Ferkó Zoltán az MTI-nek nyilatkozva sikeresnek nevezte a zarándoklatot. Utalt többek között a jászvásári püspökkel való találkozójára, amelyen elhangzott: folyamatban van a magyar nyelvű mise bevezetése, de ez csak lassan megy. Kijelentette: a küzdelmet nem adják fel, egészen addig folytatják, amíg nem csendül fel magyar nyelvű mise a moldvai falvak templomaiban. Hozzátette: az útról DVD és könyv készül, amelyet szeretnének Moldvában minél több emberhez eljuttatni. Remény van arra is, hogy a vatikáni petíció a pápa elé kerülhet – mondta.

Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének képviseletében köszönetet mondott a zarándoklatért. Reményének adott hangot, hogy hamarosan megkapják azt, amihez joguk van és ami jár.

A zarándok visszaérkezése után, vasárnap délben részt vett a Szent István bazilikában a misén, amely – az induláshoz hasonlóan – újra a csángókért szólt. Utána rövid ünnepséget rendeztek a tiszteletére.

Jelenleg a csángó magyarok csak román nyelvű miséket hallgathatnak lakóhelyükön.

„Ha nem sikerül az életvitelüket alapvetően meghatározó szakrális közeg, a templom nyelvét legalább részben magyarra váltani, a jelenleg 16 faluban működő oktatási program által biztosított heti legfeljebb öt magyaróra nem tudja majd megakadályozni a legkésőbb két-három nemzedék múlva bekövetkező teljes nyelvváltást„ – mondta el korábban a KEMCSE alelnöke.

Ferkó Zoltán idézte a román alkotmányt is, amely az identitáshoz való jog kapcsán rögzíti: „az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez való jogot.”

A katolikus népesség Moldvában döntően magyar eredetű, számuk 250 ezerre tehető, s körülbelül 60–70 ezren vannak, akik a mai napig beszélik a magyar nyelv legarchaikusabb formáját.

MTI