Tagesanzeiger (tagesanzeiger.ch)
A zürichi napilap Hazámban idegen vagyok címmel készített interjút a Svájcban felolvasó körúton tartózkodó Kertész Imrével. A Berlinben élő írót az olyan események, mint a külföldiek végigkergetése egy keletnémet kisvároson, nem zavarják – fogalmaz a svájci lap. Arra a kérdésre, mi az oka, hogy a diktatúra alól történő felszabadulás után sem volt képes gyökeret verni Magyarországon, Kertész így válaszol: „A rendszerváltást követően rövid ideig flörtölt egymással az értelmiség és a nép. Időközben azonban csak a fejemet rázom: Nagy-Magyarországról álmodnak, létrehoznak egyfajta polgárőrséget és konzervatív álláspontokról beszélnek olyan esetekben is, mely nem igazi konzervatív álláspont. Kertzész szerint az EU-tagság ezen a szűklátókörű gondolkodáson sem fog rövid távon változtatni. S mégis, ez az egyetlen hosszú távú lehetőség e korlátoltság felszámolására – vélekedett az író, majd hozzátette: A demokrácia sajnos azt is jelenti, hogy egy nép csökkenti saját színvonalát, s Magyarországon hiányzik a demokratikus hagyomány. A kisembereknek sohasem volt szava az országban, az első földreformra a második világháború után került sor. Cinikusan megfogalmazva: csoda, hogy ennyi közös hülyeségből az értelmiségnél az ész ilyen gazdaságsága nőtt ki! Ezek az értelmiségiek mindig megpróbálták a népet nevelni, de ez igen nehéz – tette hozzá Kertész. Az interjú végén arra a kérdésre „De azért maga hazafi?” Kertész úgy válaszolt: „Igen, ez így van.”
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali osztrák napilapban A nap arca rovatában, Katrin Lauer: A legfőbb gárdista történelmi missziója című cikkében bemutatja a Vona Gábort és a frissen megalakult Magyar Gárdát. Tekintettel a budapesti szociálliberális kormány katasztrofálisan rossz megítélésére, alig van szükség immár színészi képességekre, hogy az embereket fogékonnyá tegyék a szélsőjobboldali jelszavak iránt – olvasható a lapban. Vona nem hagyott kétséget afelől, hogy a gárda célja a Gyurcsány-kormány felszámolása 50 év kommunizmus és 17 év sertésdagonya után.
A Jobbik vezetője felháborodott azon, hogy a gárdát paramilitáris szervezetként megbélyegezték, ugyanakkor a tagokat az eskü után felhívta a lőkiképzésen történő részvételre. Tamás Gáspár Miklós baloldali filozófus a gárdát már magyar SS-nek nevezte. Lehet félni a tekintélyelvű Vona Gábortól, akiről alig valaki tudja, mit csinál, amennyiben nem a gárdát irányítja? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője. Első politikai szárnypróbálgatásai a magyar egyetemisták szövetségében történtek, később az Orbán által szervezett polgári körökben. A tőke, mellyel dolgozik, a félelem és a fenyegetés, az eszköz, egy történelmi küldetésre való hivatkozás. Eddig az események veletek történtek, holnap ti fogjátok írni a történelmet – idézi Vona gárdistákhoz intézett szavait a lap.
die tageszeitung (taz.de)
A radikális baloldali napilapban William Totok: Fegyverkeznek a szélsőjobboldaliak című cikkében foglalkozik a Magyar Gárdával.
A gárda kinyilvánított célja, hogy ma a „lélekben és szellemileg védtelen Magyarországot” fegyverrel is megvédjék, különösen Romániával és Szlovákiával szemben. A szomszédos országokban nagyszámú magyar kisebbség él, akit valamikor vissza kell csatolni az anyaországhoz. A trianoni szégyent lemosni szándékozó szervezetek egyke a Magyar Gárda, mely az ultranacionalista Jobbik mozgalom katonai szárnya. A szélsőjobboldali Jobbikot 2003-ban alapították fiatal egyetemisták, főnökük a 29 éves Vona Gábor, aki Nagy-Magyarországot szeretné visszaállítani – olvasható a lapban.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Berthold Kohler: Eleget fosztogattak címmel elemzi a Kína hírszerzési aktivitását. Nem minden állam mutat annyi erkölcsi skrupulust az internetes házkutatással kapcsolatban, mint a német. Kínában például, melyet a kancellár asszony e héten meglátogat, az az álláspont látszik megvalósulni, hogy az internetnek a népköztársaságot kell szolgálni. Miközben Peking a számára kellemetlen információkat blokkolja, addig szívesen matatgat más országok számítógépeiben. Lélegzetelállító a kínai gazdaságban nemcsak növekedés, hanem az ipari kémkedés mérete is. Most a berlini kormányzati negyed számítógépein fedeztek fel titkos kínai látogatást. Az még feldolgozható lenne, ha csak az egészségügyi reform őrült ötleteit lopták volna el, igen izgalmas lenne annak kínai plágiuma. Itt azonban sokkal többről van szó, a német gazdaság versenyképességéről. A kancellár asszonynak félreérthetetlenül világossá kell tennie, hogy nem érti a tréfát, amennyiben a termékhamisítók Németország legnagyobb kincsét, tudósainak és vállalkozóinak ötletességét kívánják megdézsmálni. Legkevésbé sem szabad ezt a fosztogatást még német fejlesztési pénzekkel is támogatni.
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
