Sólyom: A jogállam próbája lesz az őszi események feldolgozása + Képriport

Az Országgyűlés óriási felelősségéről és a bizalom szükségességéről beszélt Sólyom László hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. Kijelentette: érzelmi alapon nyugszik a politikai megosztottság, és beszélt arról is, hogy a 23 millió románnal való riogatás valójában szélsőjobboldali érvelés volt. • Orbán: Sólyom számíthat ránk• Lendvai a beszéd egészében csalódott• Eörsi: A Magyar Gárda bűzlik és undorító• Dávid Ibolya: A pártok képesek a partnerségre• Gyurcsány számára nincs visszaút• Navracsics: Magyarország egy helyben áll• Semjén: Nem mi államosítottunk • Csecsemőhalandóság, tanévkezdés, Szent Korona • Mikola: Lesz-e létszámstop és személyi kifizetési zárlat az OMSZ-nél?• Külföldi bizonyítványok elismerése, gazdasági megállapodások

Az őszi parlamenti ülésszak nem a politikai szezon kezdete, az már korábban elkezdődött – jelentette ki Sólyom László a parlament őszi ülésszakán napirend előtti felszólalásában. Mint mondta, az országgyűlés felelőssége óriási, hiszen a gazdasági, az államháztartási, de az egészségügyi és a demográfiai mutatók is nagyon rosszak. Úgy vélte: mély politikai megosztottság tapasztalható, amelynek érzelmi, indulati alapja van. Az emberek bizalma megingott a politikában – fogalmazott az államfő. Emlékeztetett, hogy több európai ország is volt már hasonló helyzetben, de kilábaltak belőle. Sólyom szerint ez azzal kezdődhet meg, hogy a pártok legalább néhány stratégiai kérdésben meg tudnak egyezni, amelyekhez tartják is magukat attól függetlenül, hogy kormányon vagy ellenzékben politizálnak. Az államfő nem lát más lehetőséget Magyarország számára sem.

Felszólalásaival azt szeretné tudatosítani, hogy most is megvannak a közös alapok – jelentette ki.

Ha az alkotmányos alapok nem élnek bennünk, „nem lehetséges a demokratikus kultúra sem”. Sólyom leszögezte, hogy bizalomra van szükség. Bizalom, illetve társadalmi támogatottság nélkül nem lehet véghezvinni a mégoly szükséges refromokat sem. Bármely hosszabb távú politikai együttműködés és elköteleződés bizalmat feltételez – fogalmazott az államfő, aki beszédét azzal folytatta, hogy a „bizalomnak mindenekelőtt az alapintézményekben kell meglennie, minden más erre épülhet. Az emberek bizalma az alkotmányosságban mélyebb és állandóbb annál, semhogy a pártok és a politikusok tetszésindexével lehetne összekeverni”. Vajon a rendszerváltás kezdetén miért fogadták el az emberek olyan gyorsan az alkotmánybíráskodást? – tette fel a kérdést Sólyom, aki szerint azért, mert az alkotmány, az alapjogok jelentőségét ismerték fel. Éppen emiatt mérhetetlenül romboló az alapjogok megkérdőjelezése.

Az államfő szerint megkerülhetetlen az a kérdés, hogy „mit visel el a jogállam”. Az alapvető politikai szabadságok fenntartása érdekében mit kell elviselni abból, ami a jogállam alapelveivel ellentétes. Sólyom elmondta, hogy sokáig élt Németországban, „ahol szélsőjobb jelenléte különösen érzékenyen érint mindenkit”. Az emberek elutasítással, tiltakozással reagáltak, és aggódtak az ország nemzetközi megítélése miatt, ám félelemmel nem találkozott. Szerinte a „félelem” és „gyűlölet” a rendszerváltás után került a magyar politikai szótárba. Augusztus huszadikán általában beszélt a bizalomról és ítélte el a félelemmel való politikai manipulációt. Nem hozott példákat, nem is illett volna az ünnepi beszédbe. „Most azonban, amikor a radikális jobboldaltól való félelem napirendre került, tisztázni akarom, hogy a veszély eltúlzását, és ezzel a félelem növelését ilyen káros manipulációnak tartom, és elítélem” – szögezte le Sólyom László.

Nagy szolgálatot tett a Magyar Köztársaság nemzetközi jó hírének a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetője, aki nagykövetek jelenlétében, a fogalomnak az e körben nyilvánvalóan szükséges egyértelműségével tisztázta, hogy Magyarországon nincs fasizmus – szögezte le az államfő.

Az ősszel a radikális jobb jelen lesz az utcán, be is jelentették. Azonban számos egyéb tüntetés is lesz, illetve már volt is. Már láttuk, a más szándékú tüntetők védtelenek az ellen, hogy szélsőséges csoportok hozzájuk csatlakozzanak, nem kívánt jelképeiket felmutassák, jelszavaikat a más követelések közé vegyítsék. A rendőrség nem léphet közbe, a saját rendezők erre rendszerint elégtelenek. A politikusoktól, de ugyanennyire a médiától a tisztesség megköveteli, hogy ne mossák egybe a tüntetőket a radikálisokkal. Hosszabb távon ez politikailag is visszaüt – fogalmazott Sólyom.

A jogállam próbája lesz, hogyan dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket. Jogállamban a bűnt meg kell büntetni, mérlegelve minden súlyosbító és enyhítő körülményt. Nem a tisztességes eljárás kérdéses azokkal szemben, akik bíró elé kerülnek, abban bízhatunk. Hanem az a kérdés, kik állnak bíró elé. Ismerve már a közreadott jelentéseket, látva a filmeket és a sajtóból megismerve néhány vádiratot, megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, s ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő. Félő, hogy sok ismeretlen tettes, az elkövetők több mint nyolcvan százaléka büntetlenül marad. Félő, hogy sok ismert vezető felelőssége – a szakmai és politikai felelősség – szintén tisztázatlan marad. S mi marad a végén? A kitüntetések – fogalmazott.


(MNO/KeH)