Az egyedi alkuk korszakának véget kell vetni

A külföldieknek adott kedvezmények feletti egyedi alkuk korszakának véget kell vetni, és a magyar társadalmi normákat – döntően a munkaügyi kapcsolatok, a beszállítókkal való bánásmód, a környezetvédelmi és szociális követelmények terén – a külföldiekkel is pontosan be kell tartatni – állítja a Baross Gábor Gazdaságpártoló Társaság. 

MNO
2007. 10. 17. 13:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság legutóbbi vitaestjén arra keresték választ, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások részét képezik-e a magyar vagyonnak. A vitaesten kialakult álláspont szerint a magyar gazdaságban a külföldi tulajdonú cégek, szervezetek aránya a rendszerváltozás kezdete óta gyorsan nőtt, részben a privatizáció, részben a vállalatalapítások, utóbbi időben pedig a cégfelvásárlások és összeolvadások révén.

A történelmileg rövid idő alatt kialakult külföldi tulajdon rész aránya európai szinten nagynak számít. A külföldi tőke gyors aránynövekedésében hazánk tőkevonzó képessége is közrejátszott, de a döntő ok a hazai vállalkozások alulfinanszírozottsága, a tőkehiány és a gyenge versenyképesség volt – áll a társaság állásfoglalásában. Szerintük egyes időszakokban a túlhajtott kormányzati privatizációs kampányok is növelték a külföldi tulajdoni hányadot, mint például az 1990-es évek közepén a közművállalatok nemzetgazdaságilag indokolatlan eladása, vagy éppen a MOL részvények – alacsony áron történő – értékesítése. Az ezekből adódó nemzeti érdekeket sértő problémák megoldására most kapkodva és megkésve utólag igyekeznek megoldást találni.

A társaság álláspontja szerint a külföldi tulajdonú vállalkozások eltérő módon és felfogásban működnek hazánkban; jelentős az állami kedvezményeket besöprő és a profitot gyorsan kivonó cégek aránya, bár jó néhány példa található arra is, amikor a vállalat irányításában a magyar vezetőké a meghatározó szerep, és a cég hosszú távra tervez, támaszkodva a magyar szaktudásra és helyi értékekre. A külföldi tulajdonú cégek és különösen a komoly gazdasági erőt és értékalkotó tevékenységet végző néhány nagyvállalat jellemzően igyekszik eleget tenni a helyi szabályoknak és normáknak, miközben természetükből adódóan határozottan élnek a nekik felkínált ösztönzőkkel, állami kedvezményekkel.

A gazdaságunkra évek óta jellemző egyensúly-hiányt, növekedésünk mostani elakadását és a vagyoni különbségek növekedését azonban elsősorban nem az okozza, hogy túl sok nálunk a külföldi tulajdonos, hanem sokkal inkább az, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások – elsősorban a „patrióta gazdaságpolitika” hiánya miatt – nem tudtak kellően megerősödni, nem tudtak meghatározó arányban beszállítókká válni – állítja a közlemény. Az Unió bár több ponton korlátozza a hazai tulajdonosok állami támogatásának eszközeit, de az utóbbi évek kormánypolitikája még a megmaradt lehetséges eszközöket sem használta ki kellően. A hazai gazdaságban kialakult tulajdonviszonyokban – néhány pozitív példa ellenére – érdemi változás nem várható. A nemzeti érdek érvényesítésére elsősorban – az EU részéről sem korlátozott – hatékonyabb és erőteljesebb állami szabályozásra és ellenőrzésre volna szükség.

A Baross Gábor Társaság álláspontja, hogy a külföldieknek adott kedvezmények feletti egyedi alkuk korszakának véget kell vetni, és a magyar társadalmi normákat – döntően a munkaügyi kapcsolatok, a beszállítókkal való bánásmód, a környezetvédelmi és szociális követelmények terén – a külföldiekkel is pontosan be kell tartatni. A külföldi cégek többsége jellemzően teljesíti a helyi szabályokból adódó kötelezettségeket; de az ún. társadalmi felelősségvállalásuk kevés kivételtől eltekintve alacsony. Határozott, de kiszámítható állami politikát kell velük szemben folytatni. Összességében, a Magyarországon működő külföldi tulajdonban lévő vállalatokból külföldi tulajdoni ingatlanokból származö haszon (a vagyonból származó hozadék) nem hazánkban realizálódik, ezért ez a vagyonhányad nem is tekinthető a nemzeti vagyon részének. Nemzeti érdek, hogy a külföldi tulajdonú cégeknek adott közvetlen támogatások leépüljenek, és helyettük az állam a magyar tulajdonban lévő vállalkozásokat, kutatóhelyeket ösztönözze, mert a befektetések megtérülése, a nyereségnek a tulajdonost megillető hányada, valamint a kutatás-fejlesztési eredmények alkalmazásából származó többlet eredmény ebben az esetben hazánkban realizálódik, azaz növeli a nemzeti vagyont – áll a társaság által a szerkesztőségünknek megküldött állásfoglalásban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.