A KASZ szerint a munkáltatók még saját növekvő terheik nagy részét is a munkavállalókra hárítják, ezt igazolja a ténylegesen ledolgozandó munkaidő hosszának növekedése, a pihenőnapok, a kiadott szabadságok csökkenése, a szükségesnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszám miatti munkaintenzitás már-már elviselhetetlen fokozódása. A kereskedelmi dolgozók átlagos keresetére a 3 éves bérmegállapodás kedvezően hatott ugyan, ezzel szemben egyes területeken valós bérfejlődés nem vagy alig következett be. Egyes munkáltatók a különböző keresetelemek átcsoportosításával, nem valós részmunkaidős szerződések alkalmazásával, a teljesítménykövetelmények elérhetetlen szintre emelésével, munkakörök szakképzetlenné minősítésével takarítják meg a bérek növekedéséből származó költségemelkedést – mutat rá a szervezet. Szerinte a profit nagyságának fenntartásáért, növeléséért folyó kíméletlen harc során, a vállalkozások különböző szintű vezetőire elviselhetetlen nyomás nehezedik. A felülről érkező elvárásoknak való megfelelés kényszere pedig miatt fokozódik a beosztottakkal szembeni érzéketlen, megalázó bánásmód, az elfogadhatatlan viselkedés és hangnem.
Mind több dolgozót fosztanak meg a tisztességes eljáráshoz való jogától, vesznek rá fenyegetéssel hátrányos, jogellenes intézkedések elfogadására. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vállalkozások érdekeit szolgáló vezetői utasításból következő kisebb-nagyobb szabálytalanságok, állami ellenőrzés által történő feltárásának anyagi következményeit közvetlenül vagy közvetve a munkavállalókra hárítják a munkáltatók. Mindezek alapján a KASZ felhívja a magyar szakszervezeteket, hogy fogjanak össze a munkavállalókat érő támadások ellen függetlenül attól, hogy az a legmagasabb állami hatalom, egy óriás vállalkozás, vagy a legkisebb munkáltató felől tapasztalható. (MNO)