Lejár az üzemi tanácsok mandátuma

Ismét üzemi tanácsokat választanak azokon a munkahelyeken, ahol lejár a tisztségviselőknek a 2004 őszi választásokon megszerzett hároméves mandátuma.

Az üzemi tanácsokat először 1993 tavaszán választották meg a dolgozók, akkor még csak két évre, majd 1995-ben is tavasszal tartották a választásokat, pedig akkor már erőteljesen szorgalmazták a szakszervezetek az őszi és a háromévenkénti választást. A következő választást 1998 őszén tartották. Ezt követően a következő választásokat is háromévente rendezték, 2001-ben és 2004-ben, ugyancsak ősszel. Így az idén ősszel ismét aktuális az üzemi tanácsok tagjainak megválasztása. Ez viszont csak azokra a munkahelyekre érvényes, amelyek kezdettől ezeket az időpontokat követik. Azok a cégek, amelyeket az országosan tartott választásokat követően alapítottak, illetve dolgozói létszámuk alapján kötelező az üzemi tanács, vagy üzemi megbízott választása, ennek a kötelezettségnek, csak az országostól eltérő időpontban tudtak eleget tenni. Így e cégeknél a kezdeti két évre, majd három évre szóló mandátum is más időpontban jár le, mint az országban általában, a választást is ezek szerint tartják. Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén, részlegénél, ahol a munkavállalók létszáma több mint ötven fő. Annál a munkáltatónál, önálló telephelyen, részlegnél ahol a létszám ötvenegynél kevesebb, de tizenötnél több, üzemi megbízottat kell választani.

Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok választásával egy időben központi üzemi tanácsot kell létrehozni. Az üzemi tanácsok tagjainak száma az adott munkavállalók létszámhoz igazodik, a legkisebb tanács három tagból áll, ha száznál kevesebben dolgoznak a munkahelyen. Az újonnan létrejövő munkáltatónál három hónapon belül kell megválasztani az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottat. A választás előtt nyolc héttel a választási bizottságot a helyben képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett dolgozók képviselőiből alakítják meg. A szakszervezetek – tagjaik közül – önállóan állíthatnak jelöltet, de jelöltet állíthat a munkavállalók 10 százaléka vagy legalább 50 munkavállaló is. A választási bizottság a választás előtt legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A szakszervezeteknek fontos, hogy jelöltjeik milyen arányban nyerik el a munkavállalók bizalmát. Ettől függ ugyanis az egyes szakszervezetek reprezentativitása, a kollektív szerződés megkötésében való részvételi jogosultság, az ágazati párbeszédben képviselt pozíció. Az üzemi tanácsoknak konkrét jogosítványaik vannak a munkahelyeken. Így például együttdöntési joguk van a kollektív szerződésben leírt jóléti célú pénzeszközök felhasználásában, véleményezési joguk a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozó munkáltatói intézkedéseknél.

A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni többek között az új munkaszervezési módszereket, a teljesítménykövetelményeket, illetve tájékoztatni a testületet legalább félévente a cég gazdasági helyzetétéről, a bérek, keresetek alakulásáról, a likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidőről, a munkafeltételekről. Az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében sztrájkot nem szervezhet, illetve a sztrájkot nem támogathatja és nem akadályozhatja. Ahol eddig is működött üzemi tanács, ott ez a testület készíti elő a választást, ahol nem, ott általában a szakszervezetek kezdeményezik.
(mti)