Schiffer András szerint azért nincs alkotmányos válság Magyarországon, mert a lényeges közjogi intézmények működnek. Az elmúlt években azonban többször volt válság közeli a helyzet, például tavaly ősszel, vagy 2005-ben a köztársasági elnökválasztás folyamatában. A jogász szerint ugyanakkor politikai válság megfigyelhető Magyarországon. A pártok nem funkcionálisan működnek, az emberek pedig bizalmatlanok nemcsak a politikával, de egymással szemben is – tette hozzá.
Mindkét politikai oldal komoly identitásválsággal küzd: feszültség van a programok és az ideológiák között. A választópolgárok nem tudják, hogy mit kapnak a szavazatukért – húzta alá Schiffer András. A jogász úgy vélte: erősíteni kell a részvételi demokráciát Magyarországon.
Granasztó György történész szerint válsághangulat van az országban, ami válsággá is válhat. A válság jelei megfigyelhetőek a demokratikus intézmények esetében. Ebben a helyzetben a demokrácia elpiacosodik, az egyén pedig magányossá válik – fűzte hozzá. Az egyetemi tanár kiemelte: Magyarországon egyre gyengül az állam és a polgárság is. A probléma azért égető, mert a polgári társadalom tartja fenn az államot. A gyenge polgársággal járó szürkegazdaság és az inaktívak magas száma pedig gyengítik az államot – mondta Granasztó György. Tovább gyengíti az államot az iránta tanúsított bizalmatlanság, a gyenge állam pedig nem képes megvédeni polgárait – húzta alá a történész.
A XXI. század által szervezett kerekasztal-beszélgetésen részt vett Lánczi András filozófus és Babarczy Eszter publiciszta is, a moderátor Schmidt Mária történész volt.
(mti)
