Filmen a szegedi Palánk

Közös filmet készített a szegedi városmag történetéről Szincsok György szerkesztő-riporter és dr. Horváth Ferenc régész, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese. A város egykori szívét a 17. században nevezték először Palánknak. November 23-án, pénteken fél kettőkor láthatja a nagyközönség a dokumentumfilmet a köztelevízión.

Horváth Ferenc régész a filmben elmondja, hogy miként alakult ki a városrész, milyen változtatásokat vitt végbe a török, hogyan látták a nyugati utazók. Korábban a Palánk volt a város szíve, Szeged mai belvárosának őse. A Tisza mellékágai és a mocsarak közül kiemelkedő három domborulat legmagasabbikán alakult ki. A város magját, a vár körüli területet sokáig valóban palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített földsánc védte, ez volt a külső erőd. Védőszárnyai alatt sóházak húzódtak meg, hal- és búzapiaca messze földön híres volt. Itt épültek fel a jobb módú iparosok, kereskedők, egyéb tehetős polgárok házai.

A Palánk név legrégebbi előfordulása 1630-ból való.
Itt helyezkedtek el a piacok és álltak azok a boltok, melyek megalapozták Szeged kereskedelmiközpont-jellegét. Az 1879-es „nagy árvíz” idején csak ez a településrész emelkedett ki a vízből. Talán ennek is köszönhető, hogy megőrizte a folyó kiöntése előtti arculatát. A 34 perces dokumentumfilmben háromdimenziós animáció segítségével követhetik nyomon a nézők, hogyan nézett ki egykoron a szegedi településrész. A film két narrátora Bács Ferenc színművész és Dióssy Klára szerkesztő-riporter.