Kelet-európai munkavállalók javítják a brit gazdaság teljesítményét

Jelentősen javítják a külföldi - zömmel kelet-európai - munkavállalók a brit gazdaság teljesítményét jövőre, áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző cég csütörtökön kiadott előrejelzésében.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) jelentése szerint az EU 2004-es bővítése, valamint Románia és Bulgária idei felvétele még a következő években is komoly utánpótlást biztosít szakképzett és szakképzetlen munkaerőből a brit gazdaságnak. Jóllehet jövőre várhatóan 330 ezer brit állampolgár vándorol ki az országból, a tömeges bevándorlás révén nettó 220 ezerrel növekszik a brit munkaerő-állomány 2008-ban, a CEBR prognózisa szerint.

Az erőteljes munkaerő-beáramlás jövőre 0,3 százalékpontot fog hozzáadni a brit GDP-érték növekedéséhez, amelynek üteme így 1,8 százalék lesz. Jövőre a gazdasági növekedés üteme Nagy-Britanniában is minden bizonnyal lassul az idei, mintegy 3 százalékról, de a bevándorlók nélkül 1,5 százalékos lenne csak a jövő évben, áll a csütörtökön kiadott előrejelzésben. A CEBR szerint, jóllehet a bevándorlási hullám az évtized végére már lanyhulni fog, a külföldi munkavállalók még 2009-ben és 2010-ben is rendre 0,2 százalékpontot adnak majd hozzá a brit növekedési ütemhez. A ház szerint ez azt jelenti, hogy a bevándorlók a következő három évben összesen 9 milliárd fonttal (3600 milliárd forinttal) gyarapítják a bruttó termelési értéket a brit gazdaságban.

Nem CEBR az első nagy londoni ház, amely azt mutatja ki, hogy a kelet-európai bevándorlás összességében kedvező hatást gyakorol a brit gazdaságra. Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdasági előrejelző részlegének múlt heti londoni előrejelzése szerint ha a bevándorlás az elmúlt két év ütemében – vagyis a kelet-európaiak által alaposan gyorsított sebességgel – növekszik a következő tíz évben, a bérleszorító hatás miatt a brit gazdaság inflációs nyomás nélküli potenciális évi növekedése 3 százalékos lehet ebben az időszakban. Ha teljesen megszűnne a külföldi munkaerő bevándorlása, ugyanezen időtávon az inflációs kockázat nélküli éves átlagos növekedés csak 2,2 százalék lenne. Az ITEM Club szerint ugyanis az olcsó keleti munkaerő révén az éves béremelkedés országos átlagban már most 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egyébként lenne, és ennek közvetlen hatása lehet a pénzügypolitikára is.

A cég úgy számol, hogy a Bank of England alapkamata – 5,50 százalék – jelenleg akár 1,50 százalékponttal is elmaradhat attól a szinttől, amelyen e bérkiáramlás-visszafogó hatás nélkül lenne. A ház kimutatta, hogy a nyolc keleti EU-tagállamból érkezettek átlagos heti bére 243 font (64 ezer forint), ami a 61 százaléka a brit országos átlagnak. Az átlagon belül a kelet-európaiak 80 százaléka óránként 6 fontnál (2100 forintnál) kevesebbet keres, ami a brit alkalmazotti átlagbér mindössze 50 százaléka körül van. A Centre for Economics and Business Research csütörtöki új előrejelzése által jósolt 1,8 százalékos jövő évi brit növekedés mindazonáltal meredek növekedési lassulást jelent: a cég egy korábbi becslése szerint a brit GDP-érték bővülési üteme az idén még eléri a 3,1 százalékot.

A CEBR azzal számol, hogy brit jegybank jövőre négy kamatcsökkentést hajt végre, és a ciklus végén az alapkamat a jelenlegi 5,50 százalékról 4,50 százalékra csökken. Az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban már meg is indult a pénzügypolitikai enyhítés: a Bank of England monetáris tanácsa e hónap elején, egyhangú döntéssel negyed százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre.

MTI