Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?

A reneszánsz év alkalmából emlékérmeket adtak át a február 13-i Balassi-misén azoknak a magyar értelmiségieknek, művészeknek, akik az utóbbi esztendőkben gazdagították az európai Balassi-hagyományt. Az istentiszteletet a zuglói Kassai téri templomban tartották a Bálint-nap előestéjén.

2008. 02. 14. 13:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A misét a Szentlélek-templom plébánosa, Pajor András atya celebrálta, a zenei kíséretet a Misztrál együttes adta. Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulója alkalmából civil Reneszánsz Emléktestület alakult Kobzos Kiss Tamás Tinódi-lanttal díjazott énekművész elnökletével. A grémium a tervek szerint tizenkét Balassi-emlékérmet nyújt át.

Az érmeket Rieger Tibor szobrászművész alkotta; az M. S. mester díjas szobrászművész formázta meg többek között a balatonboglári Teleki Pál-szobrot, a győri – kiemelkedően népszerű – Jedlik Ányos–Czuczor Gergely páros bronzalkotást, illetve a pannonhalmi apátság díszkapuját. Emlékérmet kapott Makovecz Imre, a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriumának elnöke, Puszt Tibor filmrendező, a Kardtársak című dokumentumfilm társalkotója, Virágh László zeneszerző, számos Balassi-strófa megzenésítője, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész, a reneszánsz költő kiváló ismerője, Dinnyés József daltulajdonos, illetve maga a Misztrál együttes, amely 2004-ben Mezőn széllel járók címmel Balassi-nagylemezt adott ki. A Balassi Bálint-emlékkard kuratóriuma január 7-én Budapesten – Makovecz Imre elnökletével – úgy döntött, hogy ebben az évben Serfőző Simon és Jurij Guszev vehesse át az európai irodalmi díjat.

A díjakat a Gellért Szálló Gobelin Termében adták át csütörtökön délelőtt tizenegytől. Serfőző Simon életművét egyik legjobb barátja, költőtársa, a Kossuth-díjas, Balassi-emlékkardos Buda Ferenc ismertette laudációjában Buda Ferenc méltatta a Hetek költőcsoport érdemeit, közülük Ratkó József, Raffai Sariolta, Kalász László, Bella István elhunyt, az élők: Ágh István, Serfőző Simon, Buda Ferenc, teljes létszámban részt vettek az átadáson.

Serfőző Simon 1942 októberében Zagyvarékason született. 1959-től ’62-ig munkás Budapesten, majd újságíró a Szolnok Megyei Néplapnál. 1968: a miskolci Napjaink versrovatának szerkesztője. 1990-től a Felsőmagyarország Könyvkiadó vezetője, a Holnap főszerkesztője. 1995: az Új Holnap főmunkatársa. 1991-ben József Attila-díjat kapott. 2007-ben a Tokaji Írótábor elnökévé választották. Serfőző Simon a tanyák, falvak világában nőtt fel, s ez a gyermek- és kamaszkori élményanyag ihletének állandó forrása. Első két kötetéből (Hozzátok jöttem, 1966; Nincsen nyugalom, 1970) kisgyermek- és kamaszéveinek meghatározó színhelyei, történései, eseményei rajzolódnak elénk.

Múltba süllyedő tanyavilág, odafűző emlékek sora, a városba kerüléssel együtt járó nyugtalanság, különféle életkörök vonzásának és taszításának feszültségei: ezek a valóságmozzanatok és motívumok alkotják e két kötet verseinek legfontosabb rétegeit. Töprengő, többnyire elégikus hangvételben kapunk hiteles képet egy, a lírai személyiség által már maga mögött hagyott, történelmileg is letűnő életformáról. Az egykor megismert tárgyi világ leltárszerű versbe foglalását gyermeki áhítat és rácsodálkozás ösztönzi. Ez a jól körülhatárolható, nemritkán az önismétlés veszélyét is magában hordozó élményvilág tágabb határok között mutatkozik meg harmadik verseskönyvében, a Ma és mindennapban (1975).

Természetesen a költői magatartást most is mindenekelőtt a származtató világ iránti hűség jellemzi, de jóval erősebb közéleti hangsúlyokkal. S ami fontosabb: ez a kötet a nyelvi megformálást tekintve igényesebben megmunkált az előző kettőnél. Serfőző Simon a hagyományosan kötött versformákat nem műveli, de könnyedén követi az élmény megkívánta természetes beszéd folyását. Eszközeit a természeti világból kölcsönzi, hangja sohasem harsogó, a változtatás igényét is olyankor érezzük igazán hitelesnek, ha visszafogott hangnemben, kirívó díszek nélkül, a vers szövetébe rejtve adja elő. Az, hogy a teljes Balassi-életmű megjelent orosz nyelven, a másik kitüntetett, Jurij Guszev műfordító, szerkesztő érdeme. Róla Nagy István irodalomtörténész mondott laudációt. A BiblioGlobusban, Moszkva legnépszerűbb könyváruházában, azon belül az irodalmi kávéházban a közelmúltban bemutatták Balassi Bálint életművét orosz kiadásban.

Az Orosz Tudományos Akadémia „Nauka” kiadójának rendkívül rangos, Irodalmi emlékek című sorozatában megjelent mű a legelső olyan idegen nyelven, sőt világnyelven megjelent fordításkötet, amelyben Balassi költői életműve napvilágot látott. A kötet összeállítója, egyik fordítója Jurij Guszev kapta a másik Balassi emlékkardot. Többek között Móricz Zsigmond, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Tersánszky Józsi Jenő műveit fordította oroszra.

A kardot Serfőző Simonnak Ternyák Csaba egri megyés püspök, Jurij Guszevnek Zelnik József író adta át. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra igazgatója a díjazottakat egy-egy porcelánból készült Balassi-mellszoborral jutalmazta. Balassi Bálint, Serfőző Simon verseit és Jurij Guszev műfordításait Szarka Gyula, a Ghymes együttes énekese, Dinnyés József daltulajdonos, valamint Csörsz Rumen István Tinódi-lanttal kitüntetett lant- és énekművész adta elő. A műsort Molnár Pál, a Vasárnapi Újság egyik szerkesztője, a kuratórium titkára vezette.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.