Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?

A reneszánsz év alkalmából emlékérmeket adtak át a február 13-i Balassi-misén azoknak a magyar értelmiségieknek, művészeknek, akik az utóbbi esztendőkben gazdagították az európai Balassi-hagyományt. Az istentiszteletet a zuglói Kassai téri templomban tartották a Bálint-nap előestéjén.

A misét a Szentlélek-templom plébánosa, Pajor András atya celebrálta, a zenei kíséretet a Misztrál együttes adta. Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulója alkalmából civil Reneszánsz Emléktestület alakult Kobzos Kiss Tamás Tinódi-lanttal díjazott énekművész elnökletével. A grémium a tervek szerint tizenkét Balassi-emlékérmet nyújt át.

Az érmeket Rieger Tibor szobrászművész alkotta; az M. S. mester díjas szobrászművész formázta meg többek között a balatonboglári Teleki Pál-szobrot, a győri – kiemelkedően népszerű – Jedlik Ányos–Czuczor Gergely páros bronzalkotást, illetve a pannonhalmi apátság díszkapuját. Emlékérmet kapott Makovecz Imre, a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriumának elnöke, Puszt Tibor filmrendező, a Kardtársak című dokumentumfilm társalkotója, Virágh László zeneszerző, számos Balassi-strófa megzenésítője, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész, a reneszánsz költő kiváló ismerője, Dinnyés József daltulajdonos, illetve maga a Misztrál együttes, amely 2004-ben Mezőn széllel járók címmel Balassi-nagylemezt adott ki. A Balassi Bálint-emlékkard kuratóriuma január 7-én Budapesten – Makovecz Imre elnökletével – úgy döntött, hogy ebben az évben Serfőző Simon és Jurij Guszev vehesse át az európai irodalmi díjat.

A díjakat a Gellért Szálló Gobelin Termében adták át csütörtökön délelőtt tizenegytől. Serfőző Simon életművét egyik legjobb barátja, költőtársa, a Kossuth-díjas, Balassi-emlékkardos Buda Ferenc ismertette laudációjában Buda Ferenc méltatta a Hetek költőcsoport érdemeit, közülük Ratkó József, Raffai Sariolta, Kalász László, Bella István elhunyt, az élők: Ágh István, Serfőző Simon, Buda Ferenc, teljes létszámban részt vettek az átadáson.

Serfőző Simon 1942 októberében Zagyvarékason született. 1959-től ’62-ig munkás Budapesten, majd újságíró a Szolnok Megyei Néplapnál. 1968: a miskolci Napjaink versrovatának szerkesztője. 1990-től a Felsőmagyarország Könyvkiadó vezetője, a Holnap főszerkesztője. 1995: az Új Holnap főmunkatársa. 1991-ben József Attila-díjat kapott. 2007-ben a Tokaji Írótábor elnökévé választották. Serfőző Simon a tanyák, falvak világában nőtt fel, s ez a gyermek- és kamaszkori élményanyag ihletének állandó forrása. Első két kötetéből (Hozzátok jöttem, 1966; Nincsen nyugalom, 1970) kisgyermek- és kamaszéveinek meghatározó színhelyei, történései, eseményei rajzolódnak elénk.

Múltba süllyedő tanyavilág, odafűző emlékek sora, a városba kerüléssel együtt járó nyugtalanság, különféle életkörök vonzásának és taszításának feszültségei: ezek a valóságmozzanatok és motívumok alkotják e két kötet verseinek legfontosabb rétegeit. Töprengő, többnyire elégikus hangvételben kapunk hiteles képet egy, a lírai személyiség által már maga mögött hagyott, történelmileg is letűnő életformáról. Az egykor megismert tárgyi világ leltárszerű versbe foglalását gyermeki áhítat és rácsodálkozás ösztönzi. Ez a jól körülhatárolható, nemritkán az önismétlés veszélyét is magában hordozó élményvilág tágabb határok között mutatkozik meg harmadik verseskönyvében, a Ma és mindennapban (1975).

Természetesen a költői magatartást most is mindenekelőtt a származtató világ iránti hűség jellemzi, de jóval erősebb közéleti hangsúlyokkal. S ami fontosabb: ez a kötet a nyelvi megformálást tekintve igényesebben megmunkált az előző kettőnél. Serfőző Simon a hagyományosan kötött versformákat nem műveli, de könnyedén követi az élmény megkívánta természetes beszéd folyását. Eszközeit a természeti világból kölcsönzi, hangja sohasem harsogó, a változtatás igényét is olyankor érezzük igazán hitelesnek, ha visszafogott hangnemben, kirívó díszek nélkül, a vers szövetébe rejtve adja elő. Az, hogy a teljes Balassi-életmű megjelent orosz nyelven, a másik kitüntetett, Jurij Guszev műfordító, szerkesztő érdeme. Róla Nagy István irodalomtörténész mondott laudációt. A BiblioGlobusban, Moszkva legnépszerűbb könyváruházában, azon belül az irodalmi kávéházban a közelmúltban bemutatták Balassi Bálint életművét orosz kiadásban.

Az Orosz Tudományos Akadémia „Nauka” kiadójának rendkívül rangos, Irodalmi emlékek című sorozatában megjelent mű a legelső olyan idegen nyelven, sőt világnyelven megjelent fordításkötet, amelyben Balassi költői életműve napvilágot látott. A kötet összeállítója, egyik fordítója Jurij Guszev kapta a másik Balassi emlékkardot. Többek között Móricz Zsigmond, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Tersánszky Józsi Jenő műveit fordította oroszra.

A kardot Serfőző Simonnak Ternyák Csaba egri megyés püspök, Jurij Guszevnek Zelnik József író adta át. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra igazgatója a díjazottakat egy-egy porcelánból készült Balassi-mellszoborral jutalmazta. Balassi Bálint, Serfőző Simon verseit és Jurij Guszev műfordításait Szarka Gyula, a Ghymes együttes énekese, Dinnyés József daltulajdonos, valamint Csörsz Rumen István Tinódi-lanttal kitüntetett lant- és énekművész adta elő. A műsort Molnár Pál, a Vasárnapi Újság egyik szerkesztője, a kuratórium titkára vezette.