Már nem kell Dél-Afganisztánban a Bundeswehr?

A Welt interjút készített George W. Bush-sal, aki már nem igényli a német csapatok Dél-Afganisztánba küldését. A Süddeutsche Zeitung beszámol a CSU-n belül zajló vitákról.

2008. 03. 30. 9:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap Bush nem akar németeket Dél-Afganisztánban címmel közli a jövő heti bukaresti NATO csúcstalálkozó előtt az amerikai elnökkel készített interjút. George W. Bush nem követeli tovább, hogy Németország katonákat is küldjön a súlyos harcok övezte Dél-Afganisztánba. Mint az interjújában bejelentette, olyan megoldásokat kíván, melyekkel a kancellár-asszony is együtt tud élni. George W. Bush hálás Angela Merkelnek és a Bundestagnak amiért támogatják csapataink küzdelmét Észak-Afganisztánban. „Nem kívánok más államoktól olyant követelni, amire politikailag nem képesek” fogalmazott az amerikai elnök. Külön hangsúlyozta, hogy nem fogja Németországot a dél-afganisztáni bevetésre felszólítani. Ezzel Bush elejét veszi a jövő szerdán kezdődő bukaresti NATO csúcs egyik legfontosabb vitatémájának. Mindeddig az Egyesült Államok, Kanada és Hollandia azt követelte, hogy a Bundeswehr is küldjön szárazföldi csapatokat Dél-Afganisztánba. Legutóbb Robert Gates védelmi miniszter növelte a Németországra nehezedő politikai nyomást. Február elején egy igen éles hangú levélben néhány NATO partner szemére vetette, hogy csődöt mondtak és a követelte szerepvállalásuk kiterjesztését. Németország 3500 fővel az ISAF harmadik legnagyobb kontingensét állatja.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilapban Lefelé szívó örvényben című cikkében elemzi a CSU-n belül egyre erősödő belső vitákat. Forrong a CSU bázisa, keresztényszocialista képviselők a nyilvánosság előtt támadják a pártot vezető duót. Erwin Huber pártelnököt és Günther Beckstein között erősödnek a személyes viták, ami még mélyebb válságba ránthatja a CSU-t. A Bajor Tartományi Bank milliárdos veszteségei kapcsán komoly vita robbant ki a Erwin Huber – aki pénzügyminiszterként felügyeli a bankot – és a miniszterelnök között. Huber nem kívánta kommentálni Beckstein ama kijelentését, miszerint az amerikai hitelválság miatti veszteségek elérhetik akár a négy milliárd eurót, szemben az eddig feltételezett 1,9 milliárddal. A következő csütörtökön nyilvánosságra hozza a Bajor Tartományi Bank az aktuális számokat, nyilatkozta a pénzügyminiszter. Ezt követően „az igazgatótanács megtárgyalja és levonja a szükséges következtetéseket. Minden más a jelen pillanatban elsietett lenne.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.