Pókerjátszma a kolumbiai túszok kiszabadításáért

A mexikóvárosi Crónica egy baloldali szenátor meglepő javaslatáról számolt be. Az argentin Clarínban megjelent tudósítás szerint Franciaország újabb és merész ötlettel állt elő a kolumbiai túszdráma megoldására. A brazil Folha de Sao Paulo két írása arról árulkodik, hogy tovább nőtt Brazília katonai jelentősége az amerikai földrészen.

2008. 03. 22. 18:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

cronica.com.mx – Mexikó

A mexikóvárosi lap egyik cikke figyelemre méltó javaslatról számolt be: a baloldali Demokratikus Forradalom Pártjának (PRD) egyik szenátora törvényjavaslatot terjeszt be, hogy foglalják bele az alkotmányba a népszavazás intézményét. Ennek révén a legfontosabb ügyekben kérdezhetnék meg a legérintettebbek véleményét az élettel, a tulajdonnal, a természeti kincsekkel, akárcsak a szólás-, a sajtó-, a vallásszabadsággal stb. kapcsolatban felmerült kérdésekben. A brazil Folha de Sao Paulo katonai jellegű írásai Brazília térségbeli szerepének további növekedéséről árulkodnak.

clarin.com.ar – Argentína

A független Clarín páriszsi tudósítója megszellőztette a francia elnök, Nicolas Sarkozy újabb merész tervét, amit a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) fogságából februárban kiszabadult Luis Eladio Pérez volt kolumbiai szenátor segítségével és eredeti ötlete alapján dolgoztak ki. Ennek alapján, ha Íngrid Bétancourt kiszabadulna, és a FARC végre felhagyna a terrorista módszerekkel, például az emberrablással, Sarkozy hajlandó lenne más bánásmódban részesíteni őket. Pérez vasárnap találkozik a venezuelai elnökkel, Hugo Chávezzel, majd kolumbiai kollégájával, Álvaro Uribével, hogy egyeztesse velük mindazt, amiről már megállapodtak a gerillákkal. A kolumbiai elnök szabadon engedne néhány fontos fogoly gerillát, a fogolycserére Surinamban, Francia Guyanában vagy Martinique szigetén kerülne sor, néhányan politikai menedékjogot kapnának Franciaországban, a tény pedig megkönnyítené a Bogotá-Párizs-Washington-háromszög létrejöttét, amihez már megvan a politikai akarat. Pérez hangsúlyozta, hogy a FARC első alkalommal hajlandó a politikai megegyezésre. Így el lehetne és kell kerülni, hogy a gerillák ismét demilitarizált övezethez jussanak. Meggyőződése, hogy Uribe elfogadja tervét, amelyben Franciaország döntő szerepet játszik, de diszkréten kell cselekedniük.

folha.uol.com.br – Brazília

A legolvasottabb brazil napilap pénteken közölte a védelmi miniszterrel készített interjút, amelyből megtudták az olvasók, hogy Brazília már nem akar amerikai hadi felszerelést vásárolni. Nelson Jobim elmondta, azért döntött az elutasítás mellett, mert az amerikai modellek lenyűgözőek, de drágák, ráadásul nem kapják meg hozzájuk a technológiát. Jobim tehát kizárta, hogy országa megvásárolná a Lockheed Martin legújabb, F-35-ös Joint Strike Fighter típusú vadászrepülőgépeit, helyette a francia Rafale, és az orosz Szuhoj gépekre összpontosít. Jobim még aznap nyilatkozott Washingtonban a brazil javaslatról, amelynek értelmében még az év végéig megalakulna a Dél-amerikai Védelmi Tanács. Jobim április közepén kezdi meg körútját, és első útja Venezuelába vezet. Újságírók feltették neki a kérdést, hogy nem akadály-e Venezuela hasonló értelmű javaslata, hiszen saját szövetségi rendszere (ALBA=Amerikák Bolívári Alternatívája) keretén belül Bolívia, Nicaragua, Kuba és Venezuela már felvetette ugyanezt a lehetőséget? Jobim rövid válasza: Venezuelának is érdeke a tanács megalakítása.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.