Egy forradalom, ami az Arsenal bajnoki címéhez vezethet – megfejtettük Mikel Arteta titkát!

Az Arsenal titka nem egy sztárcsatárban vagy a látványos támadójátékban rejlik, hanem a futball legszürkébb elemének újraértelmezésében. Mikel Arteta csapata a bedobások és pontrúgások forradalmával írhatja át a Premier League történetét. Ez az Arsenal titka, ennek jártunk most utána.

Az Arsenal szöglet gólja a Newcastle United ellen. Forrás: ANDY BUCHANAN/AFP

Arteta megtalálta a futball egyik rejtett kiskapuját

Azonban Artetának erre is megvolt a mesterterve, 2021-ben leigazolta a Manchester Cityből egykori kollégáját, Nicolas Jovert. A francia pontrúgás-specialista pedig pár év alatt hatalmas eredményeket ért el az észak-londoniakkal. Az Opta adatai szerint 2023 augusztusától kezdve az Arsenal 43 (!) gólt szerzett pontrúgások után. Összehasonlításképpen a Fulham 17-et, a Mancheser United 22-t, a Manchester City 23-at.  Az Arsenal tehát majdnem kétszer annyi gólt szerzett pontrúgások után, mint két manchesteri riválisa, ami mellett egyáltalán nem lehet elmenni, hiszen ekkora különbség már egyértelmű pontokban mérhető.

Ahogy erősödött az Arsenal, egyre gyakrabban találkozott felállt védelmekkel az elmúlt években, és ha nem ment akcióból, Artetáékat rendszeresen „kisegítették” a pontrúgások. Az Arsenal 2025 nyarán több mint 65,8 millió euróért vásárolta meg a magyar származású Gyökeres Viktort a Sportingtól. Azonban hiába költöttek a nyáron tetemes összeget Gyökeres megszerzésére, a 27 éves támadó egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, eddig mindössze csak három akciógólt jegyzett a bajnokságban. 

A londoniak azonban nem érzik meg igazán a hiányát, mert már régóta rendelkeznek egy másik „gólvágóval” – még ha az nem is egy konkrét játékos, hanem egy jól kidolgozott rendszer.

A legfrissebb elemzések rámutatnak, hogy ha jól felkészülsz a pontrúgásokra, az ugyanannyit érhet, mint egy 80 millió fontos csatár. Ahogy az egyik legnépszerűbb adatguru, Ted Knutson fogalmaz, egy átlagos Premier League-csapat 0,3-0,35 gólt szerez meccsenként pontrúgásokból, de a legjobbak ezt 0,75-0,8-ra tudják emelni. Ez a különbség olyan, mintha egy középszerű támadót egyik napról a másikra Neymar-szintre emelnénk – csak épp átigazolási díj nélkül.

És az Arsenal pontosan ezt tette. Az idei idény első tizenegy bajnokiján tíz pontrúgásból született gólt jegyeztek, ami még Erling Haaland teljesítményével is vetekszik. Az elmúlt két szezonban is hasonló volt a helyzet: 2023/24-ben 15 gólt szereztek rögzített szituációk után, az azt megelőző évadban pedig 20-at, miközben egyetlen támadójuk sem jutott el 10 akciógólig. 

Ha levesszük a pontrúgásokat, az Arsenal támadójátéka nincs a top 4-ben, talán ez mutatja meg a legjobban, mennyit is érnek valójában a pontrúgások, hiszen ezek repítik az Arsenalt a legmagasabb szintre. 

Arteta filozófiája körbeér: a stabil védekezés, a biztonságos labdabirtoklás és a precízen gyakorolt pontrúgások egymást erősítve tökéletesen működnek. 

Az Arsenalnak még azt a bravúrt is sikerült összehoznia ebben az idényben, hogy az ellenfelek közel öt órán keresztül még a kapujukat sem találták el. 

Nem csoda, hogy egyes szakértők szerint ez a stratégia volt az egyik kulcsa annak, hogy az Arsenal az utóbbi években folyamatosan a bajnoki címért küzdhetett. És ha valaki azt hinné, hogy az Arsenal csak a véletlennek köszönhetően szerez ennyi gólt pontrúgások után, és van versenyben folyamatosan a bajnoki címért, az téved. Ahogy korábban Jürgen Klopp Liverpoolja is megmutatta, a pontrúgások tudatos fejlesztése bajnoki trófeát érhet. Az Arsenal ezt a leckét tökéletesen megtanulta – és most a Premier League csúcsán kamatoztatja.

A nagy bedobások forradalma

A bedobások már az elmúlt években is növekvő tendenciát mutattak a Premier League-ben, de az igazi áttörés ebben az idényben jött el. Amíg az elmúlt idényekben átlagosan 1-1,5 nagy bedobást végeztek el a csapatok az angol első osztályban, addig a 2025/26-osban ez a szám már elérte a 4-et. Vagyis az angol csapatok közel négyszer annyi nagy bedobást végeznek el, mint az elmúlt évadokban. 

A trendből természetesen az Arsenal sem maradt ki. Nicolas Jover ugyanis nemcsak a szögletek és szabadrúgások specialistája, hanem a bedobásokat is a pontrúgások szintjére emelte. Az Ágyúsok az első kilenc fordulóban 22 bedobást hajítottak be a tizenhatoson belülre.

De nem az Arsenal az új Stoke City

Az Arsenal még így is jócskán elmarad a Brentfordtól, a Méhek ugyanis az első kilenc fordulóban 47 nagy bedobást végeztek el, amivel abszolút kiemelkednek a mezőnyből, a második Crystal Palace is kilenccel le van maradva mögöttük. 

A Brentford már az előző években is rendszeresen élt ezzel a fegyverrel, de amikor Thomas Frank távozása után a pontrúgásedzőt, Keith Andrewst nevezték ki a csapat élére, sejteni lehetett, hogy a nyugat-londoni klub még több nagy bedobást fog elvégezni, és ez így is lett. 

A Brentford pedig nem csak úgy, céltalanul dobálja be a lasztikat a tizenhatoson belülre, már három gólt is szereztek belőle ebben a szezonban: a Manchester United elleni 3-1, a Chelsea elleni 2-2 és a Liverpool elleni 3-2 során is jól alkalmazták ezt a fegyvert, ami alsó hangon is legalább 4 pontot hozott a konyhájukra. 

Persze ennek a jelenségnek is van árnyoldala. Egyre több mérkőzésen láthatjuk, hogy a csapatok inkább a bedobásokra, szögletekre és szabadrúgásokra építik játékukat, miközben egyre kevesebb helyzet alakul ki akcióból. 

A Stat Perform adatai szerint a labda idén csupán az idő 54 százalékában volt játékban – ez a legalacsonyabb arány az elmúlt tíz idényben. 

Az új trend szabályváltozásokhoz vezethet

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testületének (IFAB) is feltűnt, hogy a Premier League-ben visszaesett a játékidő. Az IFAB szerint a visszaesésben nagy szerepet játszik, hogy egyre több hosszú bedobást végeznek el a ligában, ugyanis ilyenkor sok időt töltenek a játékosok a labda tisztogatásával és a nekifutással.

Az IFAB szerint a megoldás az lenne, hogy korlátozzák az időt, amit egy játékos a bedobással tölthet (csakúgy, mint a kirúgásoknál). Döntés januárban, az éves üzleti ülésen születhet.

Nem túlzás kijelenteni tehát, hogy a bedobások a játék szürke eleméből kulcsfontosságú szituációkká léptek elő. Miközben a csapatok laboratóriumi pontossággal keresik az utolsó tizedszázalékokat, amelyek győzelmet hozhatnak, a futball egyre inkább a tudomány és a stratégia terepe lesz. A szépségét azonban továbbra is azok a pillanatok adják, amikor valaki képes váratlant húzni – akár egy hosszú bedobásból is.