Mi történt a milliárdokkal?

Minden második férfi alkalmatlan a Bundeswehr számára címmel megdöbbentő sorozási statisztikát ismertet a Die Welt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a zsidó kárpótlással kapcsolatos vagyoni vitákat elemzi. Süddeutsche Zeitung a Magyar Gárdáról értekezik.

2008. 04. 09. 6:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap Minden második férfi alkalmatlan a Bundeswehr számára címmel ismerteti a megdöbbentő sorozási statisztikát. A Bundeswehr katasztrofális állapotban van, s most már az is világos, miért: a legtöbb sorkatona teljesen alkalmatlan a fegyveres szolgálatra. A sorozáson megjelent 451.300 fiatalból alig 54,9 százalék volt alkalmas a szolgálatra, az alkalmatlanok aránya 41,9 százalékkal új rekordot mutatott – írja a Die Welt. Az általános védkötelezettség bírálói szerint a számok nem tükrözik a valóságot, inkább a politikai szándékot, szerintük a statisztika manipulálásával kívánja a kormányzat fenntartani az igazságos teherelosztás látszatát. Peter Tobiassen, a katonai szolgálatmegtagadók szövetségének vezetője szerint az európai átlagban az alkalmatlanok aránya 8-12 százalék.

Frankfurter Allgemeine Zeitung(faz.net)

A konzervatív német napilapban Jörg Bremer Mi történt a milliárdokkal? című, jeruzsálemi keltezésű cikkében elemzi a zsidó kárpótlással kapcsolatos vagyoni vitákat. A német újraegyesülés után számos zsidó személy és örököseik, akik korábban az egykori NDK területén éltek, visszakapták a nemzetiszocialista korszakban elvett tulajdonukat, illetve kárpótlásban részesültek, amennyiben már az üzem nem létezett – számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Claims Conference összesen 98.417 vagyontárgyra jelentette be igényét, eddig 8089 ingatlan került a birtokába. Amennyiben az érintettek nem tartották be a jogi határidőket – 1992. december 31-ig jelentkezhettek –, akkor a vagyon és a tulajdon a Claims Conference nevű szervezet tulajdonába ment át. Az érdekvédelmi szervezet köteles az ingatlaneladásból befolyó összegek nagyágát nyilvánosságra hozni? – ezzel a kérdéssel foglalkozik az izraeli parlament Dalia Dorner bírónő vezette bizottsága.

Meghallgatták Reuven Merhavot, a teljes nevén Zsidó Anyagi Javak Németországgal Szembeni Követeléseinek Konferenciája (Claims Conference) képviselőjét, aki korábban a külügyminisztérium igazgatója és a Moszad munkatársa volt. A Claims Conference egyik bírálója, a brit állampolgárságú Martin Stern, csak írásban nyilatkozhatott. Ő az egyike azoknak, akik a Claims Conferencet korrupt, a holokauszt áldozatainak háta mögött üzletelő intézménynek tartják. A német állam, mely a Claims Conferencet bízta meg az egykori zsidó tulajdonokkal kapcsolatos kárpótlási ügyek lebonyolítását, nem kíván az ügybe belefolyni – írja a német napilap. A vita most 3600 ingatlan eladásából befolyt összegről szól, amit 1996 és 2005 átadtak a Claims Conferencenek.

A szervezet bírálói szerint négy-öt milliárd dolláros bevétel ütötte a Conference markát a birtokukban lévő 3600 ingatlan eladásából. A szervezet iránt jóindulatúak, akik elfogadják az ingatlanok értékesítésével megbízott aukciós ház könyvelését, egy-két milliárdról beszélnek. 2005-ben a tel-avivi Bar Ilan Egyetemen tartott konferenciát követően, ahol kérdésként felvetődött a valódi összeg, Joseph Feuchtwanger a Claims Conference egyik könyvelője Frankfurtba utazott, hogy tájékozódjon az eladásokról. A beszámolót nem hozták nyilvánosságra, még a szervezet felügyelőbizottságával sem ismertették. De a történteket követően Moshe Sanbar, a központi bank egykori elnöke „személyes okokból” elhagyta a Claims Conferencet.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilapban Michael Frank A felvonulás című cikkében retteg a Magyarország városaiban „rendszeresen felvonuló paramilitáris szervezetektől, melyek hazafias dalokat üvöltenek, és a zsidók és cigányok ellen uszítanak”. A hétvégén már megint felvonultak, mogorva arcok, fekete egyenruhák, csattogó csizmatalpak, katonai vezényszavak, menetelés – írja a Süddeutsche Zeitung. Az úgynevezett Magyar Gárda , a szélsőjobboldali paramilitáris szervezet ellenségei az etnikai kisebbségek, „a nemzetárulók”, a zsidók. A gárda magát a törvénytisztelő magyar állampolgárok védelmezőjének s a „cigánybűnözés elleni harc élcsapatának” tartja. A többségében romák lakta Tatárszentgyörgyön majdnem minden hétvégén felvonulnak a paramilitáris hordák – írja a német napilap. Miként a főként cigányok lakta nyolcadik kerületben. Hétfőn a cigány kisebbségi önkormányzat arra kényszerült, hogy felszólítsa Sólyom Lászlót, a nyilvánosság előtt ítélje el garázdálkodásukat. A gárdaalapító, Vona Gábor nyíltan bevallotta, hogy a cigányok megfélemlítése a célja. Sólyom reagált és kijelentette, hogy az emberi tulajdonságok tudatos összekapcsolása etnikai sajátosságokkal „a náci ideológia része volt – amit én teljesen és határozottan elítélek”. Gyurcsány Ferenc is elítélte őket, miként Budapest liberális főpolgármestere.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.