Amstetten csak egy elszigetelt jelenség

A Wirtschaftsblatt beszámol a teljes foglalkoztatottság felé haladó Ausztriáról, mely mind nagyobb számban fogadja a magyar munkavállalókat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósít arról, hogy Ausztria javítani kívánja az amstetteni ügy miatt megromlott országimázsát. A Süddeutsche Zeitung ismerteti a szakszervezetek május 1-jei követeléseit.

2008. 05. 02. 9:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap „Semmi szörnyű osztrák” című cikkében ismerteti a bécsi kormány országimázs-javító szándékait az amstetteni bűncselekmény apropóján.

Alfred Gusenbauer (SPÖ) kancellár attól tart, hogy az amstetteni vérfertőzésügy Ausztria súlyos arculatromlását vonhatja maga után. Gusenbauer azt hansúlyozta, hogy „ezt nem fogadhatjuk el. Nincs Amstetten-ügy és nincs Ausztria-ügy, csak egy elszigetelt jelenség.” Közösen Ursula Plassnik (ÖVP) külügyminiszterrel, a nagykövetségekkel és „további profikkal” egy olyan „átfogó koncepciót” fejlesztenek ki, ami helyreállítja az Ausztriáról kialakult pozitív képet. Heinz Fischer köztársasági elnök azt hangsúlyozta, „nincs ebben az ügyben semmi tipikusan borzalmasan osztrák.”

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali müncheni napilap Bérek, bérek, bérek című cikkében ismerteti a politikai pártok és szervezetek május 1-jei célkitűzéseit.

A szakszervezetek és az SPD arra használta a munka ünnepét, hogy központi üzeneteikkel kampányoljanak, több pénzt követeljenek. A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) felhívásában béremeléseket, minimálbért és azonos munkáért azonos bért követelt. „A jó munka az emberhez méltó munka”, fogalmazott Sommer, a DGB elnöke mainzi központi rendezvényükön.

Sommer bírálta a kereszténydemokraták „Szociális, ami munkát teremt” mottóját, mert szerinte az nem egyéb, mint „antiszociális hamisság”. Sem az egyeurós munkákat, sem a három- és öteurós órabérű foglalkoztatást nem lehet tisztességes foglalkoztatásnak nevezni.

„A jó munka az emberhez méltó munka”, nyilatkozta Sommer. A központi DGB-rendezvényen először beszélt Kurt Beck személyében öt év szünet után ismét egy SPD-elnök. Beck mint rajna-vidék–pfalzi miniszterelnök köszöntőt mondott, és részt vett Sommerrel egy közös vitaműsorban.

A DGB által nyilvánosságra hozott felhívásában azt követelte, hogy vezessék be a 7,50 eurós minimálbért, valamint biztosítsák, hogy a kölcsönmunkások is ugyanazt a bért kapják, mint a többiek. A szakszervezetek szerint a nyugdíjkorhatár 67 esztendősre emelése „embertelen nyugdíjcsökkentési program”. Bírálták továbbá, hogy a nők ugyanazért a munkáért átlagosan 22 százalékkal kevesebb bért kapnak. Ez olyan botrány, amit Németország sokáig nem engedhet meg magának.

Christine Haderthauer, a CSU pártigazgatója élesen bírálta a szakszervezetek minimálbérkövetelését. Haderthauer úgy fogalmazott, a DGB „a szociális igazságosság leple alatt bekalkulálja a munkahelyek elvesztését”. Egy törvénybe foglalt minimálbér a feketemunkát és a munkahelyek külföldre költözését segíti.

A CDU szintén ellenzi a szakszervezetek követelését. „Aki a XXI. században valóban szeretné legyőzni a munkanélküliséget, ezt nem szabad olyan eszközzel tennie, ami pontosan ellenkező hatást vált ki”, áll Ronald Pofalla CDU-pártigazgató csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozatában.

Wirtschaftsblatt (wirtschaftsblatt.at)

Az osztrák gazdasági napilapban Gerald Pohl Gőzerővel keresik a munkavállalót című cikkében foglalkozik az ausztriai teljes foglalkoztatottság problémájával. A teljes foglalkoztatottság ugyan jó az egész országnak, de problémás lehet egyes ágazatoknak. Ugyanakkor a munkavállalók számára új, kiváló kereseti lehetőségeket teremt. Egy egész tartomány ünnepel, Salzburg büszkeségtől dagadó kebellel jelenti, elérték a teljes foglalkoztatottságot. Az év első hónapjaiban 13 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma a tartományban.

A legnagyobb munkaerőhiány a mezőgazdasági és erdészeti szezonmunkában, valamint az energiaszektorban mutatkozik. 2008 óta érvényben van az új szakember-szabályozás, mivel 50 szakmában munkaerőhiány tapasztalható. E területeken az új uniós tagállamokból érkező szakemberek jóval egyszerűbben kapnak munkavállalási engedélyt Ausztriában. Osztrák munkáltatók így sok ezer új munkásra tettek már szert, akik háromnegyed részében Magyarországról érkeztek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.