Az évtizedek óta üresen álló, dohos, gyér megvilágítással és hatalmas pocsolyákkal rendelkező óvóhely azzal a céllal épült 1949 és 1953 között, hogy a pártvezetőknek – és közülük is elsősorban Rákosi Mátyásnak – védelmet nyújtson egy esetleges atomtámadás esetén. Az F4-es objektum készíttetői mindenre gondoltak: a karbantartói szerint nagyjából 3500-3800 négyzetméteren elterülő bunker közvetlen összeköttetésben áll a kettes metróval, így az atomrobbanást sikeresen átvészelt pártvezetők egy esetleges imperialista behatolás esetén könnyűszerrel elmetrózhattak volna a Keleti pályaudvarig, hogy ott egy páncélozott vonatra szállva meneküljenek tovább.
A mai napig polgári védelmi objektumnak számító és éppen ezért titkos betonbunker építése a metróépítéssel párhuzamosan zajlott; labirintusszerűen szerteágazó folyosói a metróalagutak formáját, szerkezetét és technikai megoldásait idézik.
Nem tudni, hogy Rákosi maga járt-e valaha a gigantikus víztartállyal, hatalmas, rozsdalepte generátorokkal, akkumulátorok százaival és korabeli szellőzőberendezéssel felszerelt objektumban. Az mindenesetre tény, hogy a 2200 fő befogadására képes bunker a hetvenes évek végéig „készenlétben állt”, azaz rendszeresen feltöltötték élelmiszerkészleteit és karbantartották a benne található gépeket és bútorokat.
Az állami tulajdonban lévő bunker műszaki felügyeletét évtizedek óta a BKV végzi. Karbantartói heti rendszerességgel ellenőrzik az objektumot: elmondásuk szerint már több alkalommal tört át innen víz a metróba, de nagyobb baj ezidáig nem történt.
A szervezők elmondták, hogy azért a Széchenyi István Gimnázium tanulói számára biztosították a nem mindennapos élményt, mert a Rákosi-diktatúra hatalmi gépezete különös ellenszenvvel viseltetett a legnagyobb magyar iránt. Az arisztokrata származású államférfi emlékét üldözték, a nevét viselő iskola tanárait és diákjait gyanakvással figyelték.
A megkérdezett diákok többsége a zord körülmények ellenére élvezte és rendkívül érdekesnek találta a bunkertúrát. Túlnyomó többségük hallott már korábban is Rákosi Mátyásról, abban azonban nem sikerült egyességre jutniuk, hogy a diktátor pontosan melyik évtizedben tevékenykedett és milyen rezsimet szolgált.
(mti)
