A portugálok is borúlátók, de a magyarok még inkább

A Portugal Diário nyilvánosságra hozta egy uniós felmérés megállapításait, amely arról szól, hogy mi az unión kívüli és uniós állampolgárok véleménye hazájuk demokratikus intézményeiről. A brazil Folha de Sao Paulo megvonta a brazil-orosz államfői tárgyalások mérlegét. A spanyol El Mundo ugyancsak friss felmérése szerint az állampolgárok túlnyomó többsége többet várna az államtól befizetett adójáért.

diario.iol.pt – Portugália

A legnépszerűbb portugál hírportál, a Portugal Diário közölte az Európai Társadalomkutató (ESS) legfrissebb felméréseit 23 uniós és unión kívüli ország állampolgárainak véleményét hazája demokratikus intézményeinek minőségéről és magáról a politikáról. Ennek alapján a portugáloknál csak az ukrán, a magyar, az orosz és a bolgár állampolgárok elégedetlenebbek demokratikus intézményeik működésével, és ők foglalkoznak a legkevesebbet a politikával. A másik végletet Dánia, Svájc és Finnország állampolgárai képviselik.

folha.uol.com.br – Brazília

A legolvasottabb brazil napilap kiemelt híre, hogy a brazil kormány megerősítette, hogy mégis vesz orosz harci helikoptereket, sőt bővíteni akarja a kétoldalú haditechnikai együttműködést. Ezen túlmenően aláírták a két ország között még két éve megkötött űrhajózási együttműködés bővítését. 2003 óta orosz szakértők vesznek részt a brazil rakétaprogramban, mivel abban az évben 21 ember halálát okozta egy sikertelen fellövési kísérlet. Az orosz küldöttség egyik meg nem nevezett tagja szerint a brazil rakétaprogram két hátránya: az erős amerikai befolyás és a pénzhiány. Az orosz vadászgépek nemrég kiestek a brazil légierőt korszerűsítő pályázaton – még amerikai, svéd és francia cégek vannak versenyben –, de mivel még nem ismert az új nemzetvédelmi program, még nem lehet tudni, hogy a védelem melyik területén lesz még orosz-brazil együttműködés. Az orosz-brazil tárgyalások végén a brazil elnök, Lula da Silva szerdán jelentette be, hogy az úgynevezett BRIC csoport – Brazília, Oroszország, India és Kína – jövőre Moszkvában tartja első csúcstalálkozóját, egy még meg nem határozott időpontban.

elmundo.es – Spanyolország

A jobboldali-liberális spanyol napilap egyik hazai híre szerint az állami Társadalomkutató Központ (CIS) legutóbbi jelentése alapján a polgárok 64 százaléka úgy érzi, semmit vagy alig kap valamit vissza az államnak befizetett adójából. A 2500 személyes beszélgetésen alapuló felmérésben mindössze a megkérdezettek egyharmada nyilatkozta az ellenkezőjét. Főleg két kérdés foglalkoztatja leginkább a lakosok több mint felét: a munkanélküliség és a lakáshelyzet. Minden tíz megkérdezett spanyolból hét szerint az államnak kell gondoskodnia minden állampolgárának jólétéről, 15 százalékuk viszont azt mondja, csak a legszegényebbeken lenne szabad segítenie. A spanyol állampolgároknak csaknem fele véli úgy, hogy az állam a kelleténél jóval kevesebbet fordít az egészségügyre, lakásokra, a nyugdíjakra, az oktatásra, a közbiztonságra, a vidékre, az igazságszolgáltatásra, a környezetvédelemre és a közművekre.