Helyes volt az alapkamat eddigi csökkentése, és további lépéseket is fokozatosan és óvatosan kell megtenni Magyarországon azután, hogy az infláció gyorsabban csökken a korábbi prognózisnál – mondta James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének vezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. „A kamat azonnali hat százalékra való csökkentése nem lenne bölcs lépés” – válaszolta egy kérdésre az IMF delegáció vezetője.
A magyar államháztartás hiánya várhatóan teljesül 2008-ban, aránya a GDP 3,4 százalékát éri el, a jövő évi beterjesztett költségvetés pedig várhatóan hozza az előirányzott kiigazítás mértékét – közölte James Morsink. Véleménye szerint az államháztartási deficit mérséklődése segít az államadósság stabilizálódásában is. Az IMF vezető hozzátette: a szervezet üdvözli a költségvetési felelősségvállalásról megszületett törvényt.
A sajtótájékoztatón Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára elmondta: az október eleji pénzpiaci folyamatok, egyebek között a devizapiacon tapasztalható likviditáshiány, a forint árfolyamgyengülése, illetve az ország nagyarányú devizaadósság-állománya is szükségessé tette, hogy tárgyalásokat kezdjen Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval egy olyan jellegű hitelcsomagról, amely stabilizálja Magyarország pénzpiaci helyzetét. Aláhúzta: az Európai Unióval azóta megkötött hitelszerződésnek, illetve a Nemzetközi valutalapnak megírt szándéklevélnek köszönhetően az IMF-től már lehívtunk 4,9 milliárd eurót, az Európai Uniótól pedig 2 milliárd eurót.
Magyarország még november elején a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unóval úgy állapodott meg, hogy együttesen 20 milliárd euró hitelkeret biztosítanak az országnak, ebből az IMF hitelkerete 12,5 milliárd euró, az Európai Unióé 6,5 milliárd euró, a Világbanké pedig 1 milliárd euró. James Morsink elmondta: a pénzpiaci feltételek általában javultak ez év októbere óta, de a helyzet továbbra is nehéz, a pénzpiaci kondíciók jobbá lettek, de nyomás alatt van a piac. A forint árfolyama nagyjából stabilnak tekinthető, az államkötvények hozamai csökkentek, és a magyarországi leány-pénzintézetes külföldi anyabankjai folyamatosan támogatják a magyarországi leánybankokat. Ezzel együtt az IMF-szakértő szerint a külső finanszírozási feltételek továbbra is nehezek maradnak, 2009-ben pedig még az is elképzelhető, hogy tovább romlanak. Elmondta: a magyar gazdasági visszaesés jelei már tapasztalhatóak. Az idei harmadik negyedévben kisebb mértékben, de csökkent a GDP növekedési üteme, és az előrejelzések szerint a gazdasági mérséklődés a negyedik negyedévében folytatódik, sőt 2009-ben visszaesés lesz.
Az euróövezeti gazdasági fejlődés sem kecsegtet jóval, az eurózóna és Magyarország más kereskedelmi partnereinek gazdasági visszaesése, a hitelezési feltételek további szigorodása 2009-ben várhatóan a GDP csökkenéséhez fog vezetni. Ezzel együtt az IMF-delegáció magyarországi tartózkodása során pozitívnak vélte, hogy hétfőn a parlament szavaz a bankok megerősítését célzó törvényről, és várhatóan el is fogadja. Ez a törvény lehetővé teszi majd, hogy a magyar bankok is rendelkezzenek a többi uniós országban meglévő, azokhoz hasonló tőkeemelési lehetőségekkel és hitelfelvételi garanciákkal. Az IMF-delegáció vezetője aláhúzta: a Nemzetközi Valutaalaphoz megküldött szándéklevélben rögzített gazdaságpolitikai program megvalósításának folytatása kulcsszerepet játszik majd a befektetők bizalmának stabilizálásában, fenntartásában, abban, hogy a gazdasági visszaesés mértéke minimális legyen.
Egy kérdésre válaszolva aláhúzta: az inflációs kilátások azt mutatják, hogy a pénzromlás üteme gyorsabban csökken a korábban vártnál, ez azonban elsősorban az élelmiszerárak és az olajárak mérséklődésével függ össze, így indokolt a jövőben is, hogy a magyar központi bank óvatos kamatpolitikát folytasson. Egy másik kérdésre kifejtette: az elfogadott gazdaságpolitikai program alapján az államháztartási hiány csökkenni fog, ez hozzájárul majd az államadósság stabilizálásához, későbbi mérséklődéséhez, egyúttal a folyó fizetési mérleghiány csökkenését is eredményezi középtávon, ami Magyarország nemzetközi pénzpiaci kitettségét csökkenti majd.
Rontani fogja előrejelzéseit az IMF
A világgazdaság a jövő év végén vagy 2010 elején kezdhet gyógyulni, „egy nagyon nehéz év után”, mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn hétfőn egy madridi konferencián. Úgy vélte, a kormányok eddigi gazdaságösztönző intézkedései nem elegendők. Hozzátette: az IMF januárban minden bizonnyal rontani fogja a világgazdaság jövő évi növekedésére szóló előrejelzését. Részletekbe nem bocsátkozott – attól eltekintve, hogy szerinte Kína GDP-növekedése jövőre akár 5 százalék körülire is lassulhat az idénre várt 9,4 százalékról –, csak annyit mondott, hogy „a világgazdasági recesszió lehetősége kétségkívül előttünk áll”.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) novemberben már 2,2 százalékra rontotta a világgazdaság jövő évi átlagos növekedésére szóló előrejelzését, az októberben jósolt 3,0 százalékról. Dominique Strauss-Kahn arról is szólt, hogy a világ pénzügyi szektorának szélesebben kell megosztania a vagyont, különben társadalmi nyugtalanság lehet sokhelyütt, beleértve a fejlett gazdaságokat is. Itt Görögország példájára emlékeztetett.
(MTI)
