Az Európai Unió csúcstalálkozóján elfogadottak értelmében gyorsabban és több pénzt lehet adni a gazdaságnak, „hogy csökkentsük sérülékenységét, hogy kevesebb veszteséggel legyünk képesek túlélni az előttünk álló egy-két évet” – mondta Gyurcsány Ferenc pénteken Brüsszelben. A magyar miniszterelnök az elhatározott gazdaságösztönző intézkedések közül kiemelte, hogy a korábbi 200 ezer euróról 500 ezerre emelték a vállalatoknak nemzeti hatáskörben adható, úgynevezett „de minimis” támogatások felső határát. Az ilyen támogatások ügyében tehát Magyarország szabadon, saját belátása szerint és gyorsan dönthet – hangsúlyozta. Miután korábban már sikerült elérni az uniós strukturális alapok és a vidékfejlesztési alap rugalmasabb felhasználásának lehetőségét, most kifejezetten magyar kérésre bekerült a közös döntések közé a kohéziós alap korábbinál lényegesen rugalmasabb és gyorsabb felhasználási lehetősége is.
„A legnagyobb projektek, így a nagy útépítések, vasútfejlesztések, nagy szennyvízberuházások, a sokmilliárdos programok mostantól egyszerűbben fogadtathatók el” – mondta Gyurcsány. A munkahelyek megvédése érdekében Magyarország azt szeretné, hogy azok a kisvállalkozások, amelyek legalább egy főt felvesznek, további öt főre tíz százalékpontos járulékkedvezményt kapjanak. „Ezt a programot EU-pénzből kívántuk finanszírozni, de ennek voltak akadályai” – emlékeztetett Gyurcsány. Mint hozzátette, a kompromisszumok egyikeként az unió elfogadta: az európai szociális alap forrásait is fel lehet használni a kisvállalkozások ilyen jellegű, munkahelymegőrző és -megtartó célú járulékteher-csökkentésére.
Elvi kifogások a klímacsomaggal szemben
Gyurcsány Ferencnek továbbra is elvi vitája van azzal a klímacsomag-javaslattal szemben, amelyet az Európai Bizottság beterjesztett, ám úgy látja, hogy az EU-csúcson végül fontos kompromisszumokat sikerült elérni. A magyar miniszterelnök – az EU állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli találkozója után tartott sajtótájékoztatóján – abban fogalmazta meg elvi kifogását, hogy miután a károsanyag-kibocsátás csökkentésére a tagországok vezetői 2007 tavaszán még az 1990 és 2020 közötti időszakra fogalmaztak meg 20 százalékos célkitűzést, az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság ezt később, egyes nagy befolyású tagállamok nyomására átírta, figyelmen kívül hagyva az 1990 és 2005 között megvalósult csökkentést. Márpedig ezen időszakra esett a kelet-közép-európai országokban a régi nagyipar összeomlása, az a hatalmas, kényszerű szerkezetváltás, amely egyebek közt jelentős szén-dioxid-kibocsátási csökkenéssel is járt.
A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy miután ezen országok kibocsátás-csökkentési teljesítményét a 2005-ös bázisév miatt az unió nem ismeri el, az alaphelyzet eleve igazságtalan, és a kibocsátási kvóták – szolidaritási intézkedésnek nevezett – részleges újraosztásával sem alakult ki méltányos helyzet.
(MTI)