Szűkülni fog a magyar gazdaság a következő esztendőben – állítja Csath Magdolna a hétfőn elfogadott költségvetéssel kapcsolatban. Mint az MNO-nak elmondta: még az a veszély is fennáll, hogy a tervezett mínusz 1 százalékos előrejelzésnél nagyobb lesz a gazdaság fékeződése. Súlyos gond lehet – mondja a professzor asszony –, hogy a kormányzat optimistán tervezte meg a büdzsé kiadási, illetve bevételi oldalát. Utóbbinál a gondot az jelenheti, hogy ha a jelenleginél több cég megy tönkre, akkor elmaradnak az innen származó bevételek. Nem lesz, aki befizesse a társasági adót – mondta Csath Magdolna. A kiadási oldalon pedig a feltehetően nagy számban megjelenő munkanélküliek jelentik majd az igazi kihívást. Jelenleg 7,7 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, ám – mint a közgazdász hozzáteszi –, 2009-re az IMF 8,4-es számmal kalkulál. Ismert: az elfogadott költségvetés 3,1 százalékos lakossági fogyasztáscsökkenéssel számol. A professzor asszony kifejtette: ha ez megvalósul, akkor csökkennek az áfabevételek, ami szintén a büdzsé bevételi oldalán okoz kiesést, a baj pedig fokozódhat, ha tömegessé válik a munkahelyek elvesztése. Ezeket az embereket pedig nem lehet magukra hagyni – állítja a szakember. Mint fogalmaz, a magyar lakosság már évek óta kénytelen elviselni az életszínvonal csökkenését, ám a fogyasztásukat eddig hitelfelvétellel oldották meg. Ennek vége, a buborék bármikor kipukkanhat – fogalmaz Csath Magdolna.
Évek óta húzzák a nadrágszíjat
Súlyos gondnak nevezte, hogy a kormányzat egyoldalúan, megszorításokkal, fűnyíróelvszerűen áll a problémákhoz. Évek óta tartanak a megszorítások, s egyértelmű, hogy egy megszorítási spirálban vagyunk – tette hozzá közbevetésünkre. A sarc veszélye nem múlt el, hiszen az IMF könnyen további megszorításokat helyezhet kilátásba, lévén a célja nem más, mint a felvett hitelek visszafizettetése – mondja a közgazdász. A megszorítások minden területre kiterjedhetnek, kivéve az adósságszolgálatra, illetve az uniós pályázati pénzekre. A kamatokat, a hiteleket vissza kell fizetni – folytatja Csath –, mondván, az EU-s pályázatokkal az a gond, hogy ahhoz Magyarországon működő nagy cégek jutnak hozzá, míg a magyar kis- és közepes vállalkozások alig 3 százalékos arányban. Nem marad itt a pénz – teszi hozzá, s mint mondja, „a költségvetésben sincsenek meg a magyar gazdaság dinamizálásához szükséges feltételek”, ezt a nagy cégek sem oldják meg. A kis és közepes vállalkozásokat kellene támogatni – nyomatékosította a közgazdász.
Bod Péter Ákos: Nincs karaktere a költségvetésnek
„Kapkodásos évvége, annak megfelelő, karakter nélküli költségvetés, amely csak azt eredményezi, hogy tovább zötyög a gazdaság szekere” – röviden így fogalmazott Bod Péter Ákos a jövő évi költségvetésről az MNO-nak. A szakember szerint a magyar gazdaság szempontjából a hétfőn elfogadott költségvetés semmit nem old meg, csupán a kormánynak előnyös, hogy „kipipált” egy feladatot. „Csak fenntartja a gazdaságot, de semmilyen előrelépést nem jelent, így nem tudja növekedési pályára állítani a gazdaságot” – tette hozzá. A gazdasági mutatók egyébként is kétségesek: a pénzügyminisztérium mínusz 1 százalékos GDP-vel számol, de valószínűleg nagyobb visszaesésre kell számítani – állítja a szakember. „Ha csak azt nézzük, hogy például Németország – amely gazdaságélénkítő intézkedéseket hoz – szintén mínusz 1 százalékos GDP-vel számol, egyértelmű, hogy hazánk számára ugyanez a szám kissé optimista becslés, hiszen nálunk szó sincs gazdaságélénkítésről, ehelyett megszorítások kezdődnek” – magyarázta Bod.
Arra a kérdésre, hogy milyen lenne egy „jó” költségvetés, a közgazdász úgy reagált: Magyarország számára – de említhetjük Pakisztánt vagy Mexikót is – húszéves tapasztalat, ha egy ország az IMF-től vesz fel hitelt, az cserébe megszorító intézkedéseket fog követelni. „Ilyen feltételek mellett nem lehet »igazságosabb« költségvetést készíteni. A legjobb az lett volna, ha nem kényszerülünk segítséget kérni a Valutaalaptól” – tette hozzá a szakember.
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
