Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Christoph B. Schiltz és Hannelore Crolly EU-csúcs: Merkel a klíma-kancellár a jó híréért harcol című cikkében ismerteti a csütörtökön kezdődő uniós csúcson a berlini kormány által a környezetvédelmi politikában várhatóan képviselt álláspontot. Az EU 27 állam és kormányfő csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozója keresi a megoldást a hónapok óta tartó klímavitára. A legvitatottabb kérdésnek a CO2-kibocsátás csökkentési célok nemzeti elosztása, valamint a szennyezési jogokkal történő kereskedés számít. Az állam és kormányfők 2007. márciusában megállapodtak arról, hogy 2020-ig az 1990-es szinthez viszonyítva 20 százalékkal csökkentik a széndioxid kibocsátást. De a legégetőbb kérdés, hogy ki viselje a legsúlyosabb terheket. A kulisszák mögött napok óta hevesen vitatkoznak erről. Péntek reggelig meg kell születnie a döntésnek, ellenkező esetben Brüsszel a nemzetközi környezetvédelmi tárgyalásokon álláspont nélkül lenne kénytelen megjelenni. Merkelre hatalmas nyomás nehezedik.
A német gazdaság azt várja, hogy a munkahelyekért folytatott küzdelmében a kancellár a fontossági sorrendben hátra sorolja a környezetvédelmet. Merkelnek muszáj nekik is eredményt felmutatnia, különösen most, a recesszió idején. Ezzel viszont azt kockáztatja, hogy elveszíti a „klíma-kancellár” címet, hiszen éppen ő vitt keresztül a környezetvédelmi célokat a német uniós elnökség idején. Merkel eldöntötte: ma este jót tesz a német gazdasággal és megakadályozza, hogy a gyáraknak 2013-tól a CO2 jogok megszerzéséért fizetnie kelljen, különösen olyan nagy energiafogyasztó ágazatoknak, mint az acél és a cementipar. Ebben Merkel legfontosabb szövetségese Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök. Az észak-olasz politikus kiszámíthatatlan, de ebben a kérdésben nem fog meginogni. Ezt tudja Merkel, és végül a Berluscoinival kötött paktum következtében számos üzemnek továbbra is ingyen fogják garantálni a szennyezési jogokat – 1:0 Merkel és Berlusconi javára.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hamburgi hírmagazin A német autóipar állami támogatást kér című cikkében ismerteti az amerikai 14 milliárdos döntés európai következményeit. A német autóipar, tekintettel az amerikai vállalatoknak nyújtott hatalmas állami szubvenciókra, most esélyt lát arra, hogy szintén részesüljön a központi költségvetésből. Az autógyárak legfontosabb érve, hogy ellenkező esetben súlyosan sérülne a versenysemlegesség. Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke egy interjúban kijelentette: „Mindannyiunk számára fontos, hogy azok amely cégek Amerikában is termelnek, s nem csak az amerikai vállalatok , részesüljenek ebből a programból”. Egyúttal Wissmann milliárdos támogatást követelt az EU-tól környezetkímélőbb modellek kifejlesztésére. 20-40 milliárd eurós kedvező kamatozású hitelre gondoltak.
A német gyártók és beszállítók Wissmann adatai szerint évente 18 milliárd eurót költenek kutatás-fejlesztésre, de most igen nehezen jutnak kedvező feltételű hitelhez. De a német ipar most szeretne világméretekben a környezetvédő járművek gyártásának élére állni – fogalmazott Wissmann. A német gyártók Egyesült Államokban is szeretnének lényegesen több gépkocsit eladni.
Időközben a Delphi, a jelentős amerikai alkatrész gyár jelentősen visszafogta németországi termelését. A hannoveri Continental gumigyár pedig szerdán radikálisan csökkentette eredmény előrejelzését és két évig nem fizetnek osztalékot sem részvényeseiknak. Természetesen radikális költségcsökkentést is terveznek.
origo.hu
Vonatgázolás történt Püspökladánynál
