Király Júlia: Hétfőn döntöttünk, most csendben ülünk

Az MNB két tűz között van, „ha lazítunk, hitelességet vesztünk, ha szigorítunk, erősítjük a recessziót” – mondta Király Júlia. A jegybank alelnöke szerint elkerülhetetlen a beruházások idei visszaesése. Idén 7, illetve 5 százalékos visszaesésre számít a beruházások terén a jegybank.• A GDP 3,5 százalékkal csökken, az infláció 3,7 százalékkal nő

Brutális, de elkerülhetetlen a beruházások idei várható visszaesése Király Júlia, a jegybank alelnöke szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a K&H Bank konferenciáján szerdán Budapesten azt mondta: az MNB az idén a beruházások 7 százalékos visszaesésére számít, ezen belül a lakossági beruházások 5 százalékkal csökkenhetnek 2008-hoz képest. A külső források szűkössége miatt azonban elkerülhetetlen a fizetési mérleg korrekciója, többletforrás pedig csak a megtakarítások növekedése, a beruházások csökkenése mellett érhető el.

Az alelnök megerősítette azt is: bár a reálgazdasági és inflációs kilátások laza monetáris kondíciót indokolnának, az ország finanszírozási kockázata ezt nem teszi lehetővé. A magyarországi bankrendszer továbbra is stabil, a portfólió romlása a kezelhető mértéken belül marad – fűzte hozzá. A Pénzügyminisztérium prognózisát reálisnak tartja az MNB, az államháztartás hiánya 3 százalék alá kerül 2009-ben, de úgy vélik, további intézkedések szükségesek 2010-ben. Így az egyensúly javul, az ország finanszírozható és hiteles marad – mondta Király Júlia.

Említést tett róla, hogy a jegybank 3-3,5 százalék közötti gazdasági visszaesést vár az idén, de reálisabbnak látja a 3,5 százalékos recessziót. Az MNB két tűz között van, „ha lazítunk, hitelességet vesztünk, ha szigorítunk, erősítjük a recessziót” – mondta a jegybank alelnöke. Hozzátette: a jegybank szeretne hozzájárulni a gazdaság stabilizálásához, amihez szükség van az árstabilitás elérésére, és most erre a lehetőség is megvan. Igaz, nem ez az egyedüli feltétel, biztosítani kell a pénzügyi rendszer zavartalanságát is. A jegybank számára így a legfontosabb kihívást az ország kockázati megítélésének emelkedése és a források szűkössége jelenti – fűzte hozzá Király Júlia.

Az október 22-i 300 bázispontos jegybanki kamatemelésről azt mondta: nincs jegybank, amely máshogy döntött volna, „ez volt az egyetlen lehetőség”. Hozzátette: ahogy az lehetővé válik, lassan vissza kell venni az emelést, a folyamat ugyan elindult, ám megtorpant, most azonban nem a magyarországi, hanem a kelet-európai folyamatok miatt. Helyesen döntött az MNB, amikor kezdeményezte a három másik jegybankkal – a cseh, a lengyel és a román központi bankkal – a közös fellépést – mondta.

Király Júlia kiemelte: ezzel jelezték a piacnak, hogy a régió szerves, integrált része Európának, és az elmúlt rövid időszak folyamatait, a jelentős és gyors devizagyengülést fundamentális okok nem indokolják. A piac megértette az üzenetet, a forint szerdán reggel az euróval szemben a 297-es szinten állt. Hozzátette ugyanakkor: mindez nem jelenti azt, hogy meg lehetne mondani a forint – akár pillanatnyi – egyensúlyi árfolyamát.

Barcza György, a K&H Bank elemzője lassú árfolyam-erősödésre számít, főleg ha kamatemelésre kerülne sor. Úgy vélte: az euró reális árfolyama továbbra is a 250-260 forint körül van.

Király Júlia a felvetésre jelezte: az MNB számára nem közömbös sem a kamat, sem az árfolyam, de nem adnak előrejelzést. „Hétfőn döntöttünk, most csendben ülünk (...), de el sem tudják képzelni, hogy a »semmittevés« milyen óriási erőfeszítésbe kerül (...), úgy érzem, ezt most jól csináltuk” – utalt arra a jegybanki alelnök, hogy a monetáris tanács hétfőn nem változtatott a jegybanki alapkamat 9,5 százalékos szintjén.

(MTI)