Hónig és Varga a finn gazdasági miniszterrel tárgyalt

Az energetikai több területén és az uniós strukturális alapok felhasználásában is együttműködhet a jövőben Finnország és Magyarország – mondta Mauri Pekkarinen finn gazdasági miniszter pénteken Budapesten.

A finn gazdasági miniszter Budapesten tárgyalt Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel, valamint Varga István fejlesztési és gazdasági miniszterrel. Mauri Pekkarinen rámutatott: tárgyalásai során energiaügyben a megújuló energiaforrásokról esett a legtöbb szó, ugyanakkor az Északi Áramlatról nem. Finnország a világ élvonalába tartozik a bioenergia-termelés területén, ezért ezen a téren szívesen kialakítanának egy együttműködést Magyarországgal.

Finnországban jelenleg 28 százalék a bioenergia részesedése az energiapiacon, de az Európai Uniónak tett ígéretük szerint pár éven belül ezt 38 százalékra növelik – emelte ki. A miniszter aláhúzta: a finn cégek szívesen befektetnének a magyar energiapiacba, de a különböző technológiák alkalmazásában is van igény a finn és a magyar cégek közötti együttműködésre a bioenergia és az atomenergia területén.
Hozzátette: a magyar energiapiac nyitott, nincs túlszabályozva, ezért csábítóbb is lehet, mint sok nyugat-európai piac. A magyar energiapiac feltérképezése céljából már a jövő héten Magyarországra érkezik egy finn cégek képviselőiből álló delegáció. A delegáció látogatásának hangsúlya a különböző alkatrészek és technológiák Magyarországra exportálásán lesz, bár lehet olyan vállalat is közöttük amely befektetni szeretne – vélte a gazdasági miniszter.

Az energiahatékonyságban jó alapot teremt szerinte az együttműködéshez, hogy a paksi és a finn atomerőműben is hasonló reaktorok vannak. Mauri Pekkarinen úgy vélte, a strukturális alapok tekintetében a területfejlesztési és a szociális alapok terén valósulhat meg finn-magyar együttműködés. Finnország elsősorban a kezdő vállalakozások számára igénybe vehető források, az oktatás és az innováció politika terén lát lehetőségeket. A magyar fél a szociális alapok hatékony felhasználása érdekében jelezte: szívesen fogadná a finnek tapasztalatait, illetve a gazdasági válság enyhítésével kapcsolatban kidolgozott modelljeit.

A miniszter a magyarországi finn befektetésekkel kapcsolatban elmondta: már több mint 1 milliárd euró értékben fektettek be tőkét finn vállalatok Magyarországon. Mauri Pekkarinen szerint a magyar befektetési környezet pozitív vonásai a jól képzett szakemberek száma, az infrastruktúra fejlettsége, és a hatóságok, hivatalok megbízható működése, azonban sürgősen változásra lenne szükség a vállalatokat terhelő adók és a járulékok csökkentésére. Emellett a befektetők számára nagyon fontos a gazdasági környezet átláthatósága és megjósolhatósága, azonban sajnos Magyarországon túl nagy a feketegazdaság, ami a finnek számára – akik általában betartják a szabályokat –, gondot okoz.

A finn külföldi befektetések természetesen csökkennek a gazdasági válság miatt, azonban biztos, hogy előbb-utóbb lesznek újabb finn befektetések is Magyarországon – emelte ki. Hozzátette: nagyon sok függ attól, hogy Magyarország milyen mértékben tudja kezelni a gazdasági válságot. Finnország számára nagyon fontos partner Magyarország, de az új befektetések esetében végső soron a gazdasági környezet versenyképessége számít a leginkább a vállalatoknak.

A Nokia például a válság után még erősebb lesz versenytársaihoz képest. A Magyaroszág számára fontos Nokia és az Elcoteq számára Magyarország prioritást jelent – tette hozzá. Ezt bizonyítja az is, hogy az Elcoteq-nek legalább 4.000 dolgozója van az országban annak ellenére, hogy a világ számos táján bezárta üzemeit és elbocsátotta munkásait.

Mauri Pekkarinen benyomásai szerint a jelenlegi kormány nagyon komolyan veszi a válságot és a szükséges intézkedéseket meg fogja hozni. A miniszter szerint sem Finnországban, sem Magyarországon nem lehet ugyanazt a politikát folytatni, mint a válság kirobbanása előtt, ezért bizonyos lépéseket a kormányoknak szükségszerűen meg kell tenniük.

A miniszter úgy vélte, a finn gazdaság akár 4-6 százalékkal is visszaeshet az idén, viszont mindenképp pozitív, hogy az állam nem adósodott el: a tavalyi év végén 29 százalékos volt a GDP arányos államadósság Finnországban. Emellett a vállalatok egyenlege is nagyon jó egyensúlyban van, ami segíthet a nehéz időszak átvészelésében. A finn kormány jelenlegi legfontosabb feladatai közé a fölösleges állami kiadások csökkentése és a munkanélküliség visszaszorítása tartozik, azonban a miniszter szerint az oktatásba a lehető legtöbb pénzt kell fektetni.

(MTI)