A jelenlegi makrogazdasági helyzet óvatosan javuló, de továbbra is kockázatokat rejlő környezet a vállalkozások számára. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az Európai Unió versenyképességének romlását, amely kihat a hazai cégekre is – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) sajtóeseményén, amelyen bemutatták a felmérést, amelyben több mint kétezer magyar vállalkozás válaszait elemezve vizsgálták meg az ország gazdasági közérzetének valódi szerkezetét, a hazai cégek jelenlegi nehézségeit, lehetőségeit, kihívásaikat. A magyar gazdaság megtorpanása is szóba került.

Ez miatt történhet a gazdaság megtorpanása
A Világgazdaság tudósítása szint az eseményen Zulik Ákos, az MCC vezető oktatója, a Jelentés és a CEE Connectivity Hub programvezetője arról beszélt, hogy a válaszadók szerint a magyar gazdaság alapjai erősek:
a foglalkoztatás és a beruházások szintje, a megtakarítási ráta magas, a külkereskedelmi egyenleg pozitív, az ország tőkevonzó képessége jó, az állam költségvetése stabil.
Az MCC Jelentés a magyar vállalkozásról című felméréséből azonban az is kiderült, hogy
- a magyar gazdaság érzékeny,
- földrajzi pozíciója által kitett,
- a kamatok megugrottak,
- a forint sokat gyengült,
- a költségvetés kamatterhei megemelkedtek,
- a beruházási aktivitás visszaesett.
Költségnövekedést és bizonytalanságot hoztak a külső sokkok
A hatások miatt a gazdasági növekedés megtorpant: a magyar gazdaság az elmúlt évben alig ért be a pozitív sávba, a német növekedéssel volt egy szinten – vélekedtek a vállalkozók, akik szerint a háború és az energiaválság 2022-ben megtörte a gazdaság Covid utáni lendületét, a külső sokkok költségnövekedést és bizonytalanságot hoztak. A növekedési környezetet erősen fékezi, hogy Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország 2024-ig recesszióban volt. Ez közvetlenül visszavetette a magyar ipari exportot és a beruházásokat.
A magyar gazdaság lassulása elsősorban a külső keresleti gyengeségből, a magas energiaárakból és a beruházási fékezőhatásokból fakad a válaszadók szerint, akiknek a költségoldali nyomás jelenti a legnagyobb nehézséget: a legtöbben a bérnövekedés kigazdálkodását nevezték meg problémaként, míg a keresletcsökkenés a második leggyakrabban említett kihívás.