Történelmi összeg: több mint 800 milliárd forintból újul meg a MÁV infrastruktúra - soroljuk, hol

Évtizedek óta nem látott fejlesztési hullám veszi kezdetét a magyar vasúti közlekedésben 2026-ban. A MÁV Igazgatósága elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében a társaság saját forrásból mintegy 60 milliárd forintot fordít pályafelújításra, amihez szervesen kapcsolódik az Európai Beruházási Bankkal és a magyar állammal közösen finanszírozott, 800 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési program. A cél egyértelmű: a lassújelek felszámolása, a sebességkorlátozások megszüntetése és egy megbízhatóbb, kiszámíthatóbb vasúti szolgáltatás megteremtése az utazóközönség számára.

Hegyi Zsolt, a Magyar Államvasutak Zrt. vezérigazgatója jelentette be a hírt, amely új távlatokat nyithat a hazai vasúti közlekedés előtt. A döntés értelmében a vasúttársaság a 2026-os üzleti tervében jelentősen megemelte a pályafelújításokra fordítható keretet. A mintegy 60 milliárd forintos MÁV forrás 25 milliárddal haladja meg az idei év lehetőségeit, ami önmagában is komoly előrelépés. A beruházások azonban nem állnak meg itt: ehhez társul a 800 milliárd forintos, az EIB és a magyar állam közös finanszírozásában megvalósuló program, amely elől a közelmúltban minden adminisztratív akadály elhárult.

Szinte felfoghatlan szintlépésre készül a MÁV. Facebook / Hegyi Zsolt

Hatalmas MÁV fejlesztések jönnek

A 800+60 milliárd forintos keretösszeg olyan nagyságrendű beavatkozást tesz lehetővé, amilyenre évtizedek óta nem volt példa a MÁV történetében.

A saját forrásból megvalósuló fejlesztések listája már körvonalazódik, és számos kritikus pontot érint. Kiemelt figyelmet kap a fővárosi elővárosi közlekedés egyik ütőere: a Nyugati pályaudvar (Városliget elágazás) és Kőbánya-Kispest közötti szakaszon felépítménycserét végeznek, valamint tíz csoport kitérőt cserélnek Kőbánya-Teher és Kőbánya-Kispest állomásokon.

 Ez a beavatkozás kulcsfontosságú, hiszen a jelenlegi, leromlott állapotú pályán érvényes 40-60 km/h-s sebességkorlátozásokat felszámolják, és visszaállítják az eredeti, 80 km/h-s pályasebességet. Ennek köszönhetően javul a menetrendszerűség, és csökken az eljutási idő a ceglédi, lajosmizsei, szegedi és nyíregyházi vonalak utasai számára.

Országos szinten is jelentős beavatkozásokra kerül sor. A tervek szerint 2026-ban mintegy 40 csoport elhasználódott kitérőt cserélnek a legforgalmasabb vonalakon és állomásokon. Az érintett helyszínek között szerepel: 

• Budapest-Kelenföld, 
• Rákospalota-Újpest, 
• Debrecen, 
• Maglód, 
• Újszász, 
• Herceghalom
•  Biatorbágy. Ezeken a pontokon gyakran egyetlen rossz váltó okoz lassulást és késéseket, így a csere nemcsak az időtakarékosságot, hanem az energiahatékonyságot is szolgálja.

A vidéki hálózat fejlesztése is hangsúlyos.

 A Miskolc-Nyíregyháza vonalon átfogó munkálatok kezdődnek: hídjavítás, ágyazatrostálás, sín- és kitérőcsere, valamint útátjáró-átépítés szerepel a programban. A cél az ideiglenes sebességkorlátozások megszüntetése és az eredeti 120 km/h-s sebesség visszaállítása a lehető leghosszabb szakaszon. Hasonlóan fontos a 60-as vonal fejlesztése, ahol Gyékényes és Berzence között 15 kilométer hosszan alakítanak ki hézagnélküli vágányt, 3 milliárd forintból javítva ezzel az ország egyik legrosszabb menetrendszerűségű szakaszának mutatóit.

Az 1-es fővonalon tapasztalható késések egyik fő okát, a biztosítóberendezési zavarokat egy hároméves program keretében orvosolják. Ennek első lépéseként 2026-ban alkatrészcserékkel és a kábelezés javításával növelik az üzembiztonságot. Emellett a már korszerűsített, 160 km/h-s sebességre alkalmas szakaszokon is kiemelt karbantartást végeznek a tempó fenntartása érdekében, miközben előkészítik a Szajol és Lőkösháza közötti vonal 2027-től tervezett sebességemelését is, közelebb hozva ezzel Békés vármegyét a fővároshoz.

A kiemelt kép illusztráció. / Forrás: MTI Fotószerkesztőség / Jászai Csaba 

Korábban már Lázár János is vasútfejlesztési offenzívát hirdetett.