Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Elnökválasztás: fekete, narancssárga, zöld spekulációk című cikkében ismerteti a 2010-es elnökválasztással kapcsolatos pártjátszmákat. Heinz Fischer (SPÖ) szövetségi elnök csak ősszel dönt arról, hogy indul-e a második hivatali idejéért a 2010 áprilisában sorra kerülő választásokon. Ennek ellenére már a néppártban kirobbant a vita arról, hogy az ÖVP állítson-e saját jelöltet.
Az első lépést Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományfőnök tette meg. Egy nappal azután, hogy az igen befolyásos Hans Dichand, a Krone Zeitung kiadója egy ÖVP politikust követelt államfőnek és a jelenlegi pénzügyminisztert, Josef Pröllt kancellárnak, Erwin Pröll is már egy néppárti elnökjelöltet javasolt. (Josef Pröll Erwin Pröll unokaöccse.)
Szombaton Hermann Schützenhöfer, a néppárt stájerországi vezetője az alsó-ausztriai tartományfőnököt említette, egy rádióinterjúban egyetlen esélyes jelöltként. Arra a kérdésre, hogy akkor is állít jelöltet a néppárt, ha Fischer a választásokon ismét megméretteti magát, az indulást az önbecsülés kérdésének nevezte.
Josef Pröll ÖVP-elnök arra intette pártját, hogy tanúsítson „nemes visszafogottságot” a szövetségi elnök és az uniós biztos személyéről zajló vitában. Mint fogalmazott, van elég jelölt és van elég idő arra, hogy szeptemberben jó döntést hozzanak.
A Szabadságpártnál legalább már egy előzetes döntés megszületett. Harald Vilimsky az FPÖ pártigazgatója szombaton bejelentette, hogy saját jelöltet állítanak, és ezzel kívánják az SPÖ emberének tekintett Fischer újraválasztását megakadályozni. Heinz-Christian Strache annyiban pontosította a jelöltválasztási szempontjaikat, hogy alkancellárt vagy parlamenti alelnököt fognak az elnökségért indítani.
A zöldek szintén foglalkoznak az önálló jelöltállítás gondolatával. Alexander Van der Bellen volt pártelnök lenne az egyik lehetséges jelölt. De a zöldek is csak ősszel döntenek az elnökválasztáson elfoglalt álláspontjukról. A Szövetség Ausztria Jövőjéért ezzel szemben még azon gondolkodik, hogy támogasson-e egy pártok felett álló jelöltet, vagy javasolja az elnöki tisztség felszámolását. Az államfő feladati és hatáskörei Stefan Petzner pártigazgató szerint nyugodtan telepíthetőek lennének a kancellárhoz is.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Dirk Banse Putyin kémei beépülnek a német iparba című cikkében elemzi a gazdasági válság hatásait a Szövetségi Köztársaság elleni hírszerzési tevékenységre.
A pénzügyi válság jelentősen megváltoztatta a Németország elleni hírszerzési tevékenységet. Elsősorban az oroszok váltak aktívabbakká, hiszen a gazdaságilag lemaradt ország számára a német gazdaságról szerezhető információk megfizethetetlenek. Putyin számára úgy tűnik, a hírszerzés egyfajta konjunktúraélénkítő program. Megfigyeléseink szerint az orosz hírszerzés a kormánya megváltozott hírigénye miatt növelte a német gazdaság elleni illegális felderítő tevékenységét – nyilatkozta Burkhard Even a kémelhárítás feladatát is ellátó Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) vezetője a lapnak.
A gazdaságon belül is kiemelkedő szerepet játszik az energiaszektor. A hírszerzésük például támogatta az orosz vállalkozások ama kísérletét, mely arra irányult, hogy megvessék lábukat a német energiaszektorban. A hírszerzés tisztjei megkíséreltek még a tervezett akció előtt vagy azt segítve a gazdasági térfoglalásuknál felhasználható információkat szerezni. Az érdeklődés kiemelkedően nagy az úgynevezett alternatív vagy megújuló energiaforrásokkal szemben, az energiahatékonyság emelése, az európai energiaérdekek és a beszerzési források diverzifikálására vonatkozó stratégiák, valamint Németország várható konjunktúra adatai iránt.
Az orosz hírszerzés gazdasági területén történő megerősítését jelezte, hogy 2007 októberében a gazdasági szakembernek számító Mihail Jefimovics Fradkov került a külföldi hírszerzés, az SZVR élére. Kinevezésekor Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott, a felderítés feladata, hogy időben észlelje a világkonjunktúrában beálló változásokat és minél pontosabban megbecsülje a hazai iparra és védelmi erőkre gyakorolt hatását. Az SZVR-nek erőteljesebben kell védenie az orosz vállalatok külföldi érdekeit is. Hogy milyen jelentőséget tulajdonít az orosz kormány a gazdasági hírszerzésnek, azt jól jelzi Szergej Lebegyev korábbi SZVR vezető nyilatkozata. Ő a felderítésből származó információkat megfizethetetlennek nevezte. A gazdasági technikai információk és a hozzátartozó know-how olyan hatást gyakorolt, amit nagyon sok nullával rendelkező számmal lehet csak kifejezni.
Oroszországban a külföldi vállalkozások rendkívül átfogó hírszerzési támadásoknak vannak kitéve. A német elhárítás adatai szerint rendszeresek azok a kísérletek, ahol ügynököket kívánnak becsempészni a cégekhez, megkísérlik beszervezni a cégek munkatársait, számtalan kísérletét tapasztalták az elektronikus adatfeldolgozó rendszer feltörésére is. Rendszeresek tekinthetőek a telefonlehallgatások és az emailek szűrése is.
