Bőrszín alapján vizsgálódik az FBI?

Etnikai alapon, bőrszín alapján alkot sokszor „profilokat” az FBI – állítják jogvédő szervezetek – számol be a The New York Times. A Guardian arról ír, hogy a 300 milliós felhasználói adatbázissal rendelkező Facebook nevű közösségi oldal a világbéke megteremtésén fáradozik.

The New York Times (www.nytimes.com)

Bőrszín alapján vizsgálódik az FBI? – teszi fel a kérdést az amerikai lap. Miután tavaly októberben egy Minneapolisból származó szomáliai tinédzser öngyilkos merényletet hajtott végre Afrikában, a Szövetségi Nyomozóhivatal (FBI) vizsgálódni kezdett, vajon amerikai földön szervezték-e be a fiút. Az ügynökök azonban nemcsak a merénylővel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló személyeket keresték meg, hanem Seattle, Columbus és Minneapolis összes szomáliai kolóniáját is – ezt pedig a Bush-kormány által meglazított új működési szabályzat tette lehetővé.

Az ügynökség működésébe minden eddiginél nagyobb bepillantást nyerhettünk nemrégiben, amikor az információszabadságra hivatkozó egyik per következtében az FBI kénytelen volt nyilvánosságra hozni a „Hazai Nyomozási és Működési Szabályzatát”. A szeptember tizenegyedikei merényletek után az ügynökök nagyobb hatáskört kaptak, hogy hatékonyabban vehessék fel a küzdelmet a belülről fenyegető veszély ellen, a szabályzat bizonyos részei azonban kivívták az emberi jogi szervezetek rosszallását. Az egyik rész például igen könnyen teljesíthető feltételekhez köti a nyomozás megkezdését egy állampolgár ellen, egy másik pedig lehetővé teszi, hogy az ügynök vallási vagy faji hovatartozás alapján indítsa meg a nyomozást – feltéve, hogy nem ez az egyetlen faktor. „Gyanús” személyek esetén a nyilvános követés, fényképezés a bevált módszer. Ha az ügynök valamilyen bizonyítékot, vagy kellő indokot talál, megkezdődhet a „teljes” nyomozás, lehallgatással és más fejlett technológiák alkalmazásával. Azonban az összegyűjtött adatokat akkor sem kell megsemmisíteni, ha bebizonyosodik, hogy a gyanú alaptalan volt.

„Felmerül a kérdés, mennyire képes megvédeni az ügynökség az emberek polgári jogait, ha úgy érzik, joguk van adatokat gyűjteni olyan emberekről is, akiket még csak nem is gyanúsítanak” – mondja Mike German volt FBI-ügynök, aki ma az Amerikai Polgári Jogokért Küzdő Szervezet dolgozója.

Valerie Caproni, az FBI fő jogi tanácsadója azonban úgy gondolja, az ügynökség megfelelő biztosítékokat alkalmaz az emberi jogok védelmében. „Azok, akik úgy vélik, hogy csak a már ismert gonosztevőket kellene figyelnünk, nem értik az FBI lényegét. A mi feladatunk nem csupán az, hogy elfogjuk az ismert bűnözőket, hanem az is, hogy megvédjük a nemzetet minden fenyegető veszélytől.”

A nyomozást folytató ügynök figyelembe vehet politikai beszédeket, vagy a gyanúsított vallását. A kézikönyv kimondja: tilos a faji alapon történő gyanúsítás, azonban megengedi bizonyos „egyedi és releváns etnikai viselkedés” figyelembevételét. Farhana Khera, a Muszlim Ügyvédek Szervezet elnöke szerint ez lehetővé teszi, hogy az ügynökök faji alapon zaklassák az arab közösségeket. „Láttuk, hogy sorozatosan belépnek mecsetjeinkbe – nem konkrét nyomokat követve, csupán provokátorként (…). Az FBI jobban tenné, ha egész közösségek gyanúsítgatása helyett inkább az ország védelmére koncentrálna” – nyilatkozta Khera, akinek szervezete egyébként a kézikönyv kiadását kérvényezők közt volt.

Az ügynökség tagadja az etnikai profilalkotás vádját. Az ügynököket kiképzik arra, hogy ne figyeljenek a faji hovatartozásra, néhány esetben azonban ez az ügy kulcsa, mint a minneapolisi fiú esetében: „Ha az al-Shababot keresed, keress szomáliaiakat” – fogalmazza meg a lényeget Caproni, majd hozzáteszi, az FBI igyekszik minél hatékonyabban védeni a lakosságot, „ehhez azonban az kell, hogy néha információt gyűjtsünk”.

The Guardian (www.guardian.co.uk)

A Facebook a világbéke megteremtésén dolgozik – írja a Guardian. A 300 milliós felhasználói bázissal rendelkező közösségi hálózat a Stanford Egyetem Meggyőző Technológiák Laboratóriumával karöltve merész projektbe kezdett: a peace.facebook.com a világ legzordabb ellenségeit igyekszik összehozni. Az oldal időnként átfésüli a Facebook hatalmas adatbázisát, és grafikonon mutatja, mennyi izraeli–palesztin, török–görög, muszlim–keresztény, síita–szunnita vagy éppen konzervatív–liberális barátság született az elmúlt 24 órában.

A jelenlegi adatok szerint például 12 824 görög és török, 8088 albán és szerb borult egymás keblére, de 71 002 muszlim és keresztény és 51 000 keresztény és ateista is félretette vallásos nézetkülönbségeit egy internetes barátság kedvéért. Az oldal minden nap felteszi a kérdést: lehetségesnek tartja-e a világbéke elérését ötven éven belül? A válaszok eloszlása igen érdekes: mintegy 32 százalék egyiptomi és kolumbiai felhasználó válaszolt igennel a kérdésre, míg a fejlettebb országokban, mint az USA-ban és Németországban ez a szám csak 12 és 9 százalék.

A Facebook büszke rá, hogy „segít radikálisan különböző embereknek jobban megérteni egymást”. Az oldal azonban csupán a Stanford Egyetem által életre hívott „Peace Innovation” program része. A program peace. szöveggel kezdődő internetcímeket biztosítva igyekszik reflektorfénybe helyezni a békéért küzdő csoportokat: máig 19 ilyen oldal található, a peace.dalailamafoundation.org-tól a Facebook kapcsolódó oldaláig.

B. J. Fogg, a projekt vezetője úgy véli, harminc éven belül elérhetjük a világbékét, ennek pedig a fejlődés, az innováció a kulcsa, mert csak ennek segítségével oldhatjuk meg a világ problémáit: a vízhiányt, az éhezők ellátását, az olajkérdést. „Az innováció segítségével minden ember alapvető szükségleteit kielégíthetjük, ez pedig a béke egyik alapfeltétele” – mondja, majd hozzáteszi, azért különösen fontos a technológia fejlődése, mivel „léteznek rendkívüli meggyőző erejű személyek, akik a béke oldalán küzdenek – a dalai láma, Barack Obama. De ők egyedüli személyek, nem klónozhatjuk őket. A technológia segítségével azonban az egyszerű emberek egymást segítve hasonló, sőt sokkal fontosabb hatást érhetnek el – akár ezer mérföldekre is attól a helytől, ahol élnek.”