Csak a magyar nemzeti kormány áll a brüsszeli migrációs tervek útjában

Az illegális bevándorlás és a milliószámra beözönlött migránsok lassan, de biztosan döntik romba Nyugat-Európát. A közbiztonság romlása és az integrációs problémák folyamatosan politikai és társadalmi viták tárgyát képezik. Magyarország a határkerítés megépítésével és a szigorú migrációs álláspontjának hála eddig megmenekült, de a migrációs paktummal hazánkat is az illegális bevándorlás terhe alatt roskadozó országok közé löknék. Brüsszel már most is napi egymillió eurós bírságot szab ki az országra a migrációs intézkedések elutasítás miatt, most pedig új terveik vannak, amiket a magyar kormány nem fog végrehajtani.

2015 óta migránsok lepték el a nyugat-európai nagyvárosok utcáit Forrás: AFP

Az illegális bevándorlás örökre megváltoztatta Európát

Több uniós országban is súlyos biztonsági problémák jelentkeznek az illegális bevándorlás következtében, Nagy-Britanniában például a lopások és a közbiztonsági incidensek száma jelentősen emelkedett. Nyugat-Európa nagyvárosaiban egyre gyakoribbak az erőszakos cselekmények, a nőket érő támadások és a szervezett bűnözésről szóló jelentések is elkeserítők. Szakértők szerint a bevándorlás már alapjaiban átalakította a társadalmi szerkezetet és a kultúrát, és Nyugat-Európa integrációs modellje kudarcot vallott. Sorra döbbennek rá az uniós tagállamok lakói, hogy azonnali lépésekre van szükség annak érdekében, hogy a helyzet romlását megakadályozzák.

A közbiztonság kérdése sok uniós tagállamban mára mindennapos vita tárgyává vált. Friedrich Merz német kancellár tavaly elismerte: Németország számos városa már nem biztonságos a nők számára.

Kérdezzék meg a lányaikat, barátaikat, ismerőseiket: mindenki tudja, hogy ez valós probléma – különösen sötétedés után. A közterületek biztonsága alapfeltétele annak, hogy az emberek újra megbízzanak a politikában

– mondta Merz. 

A Migrációkutató Intézet elemzője, Gönczi Róbert szerint is súlyos válságban van az európai migrációs rendszer: a párhuzamos társadalmak, a radikalizáció és a kitoloncolások elmaradása miatt a kontinens biztonsága napról napra romlik. Az elemző szerint jelenleg több tízezer olyan ember tartózkodik az Európai Unió területén, akit már rég ki kellett volna toloncolni – de az uniós jogrendszer és a politikai korlátok miatt ez szinte lehetetlen.

Földi László titkosszolgálati szakértő hangsúlyozta, hogy a migránsok több irányból fenyegetik Európát: nem egyszerű jelenségről beszélünk, hanem olyan, egymást erősítő folyamatokról, amelyek a kontinens stabilitását hosszabb távon strukturális veszélybe sodorják. A szakértő értékelése szerint Európába több, teljesen eltérő motivációjú csoport érkezik, és ezek eltérően jelennek meg a bűnügyi statisztikákban és a terrorfenyegetettségben. Őket a következő csoportokra osztotta:

• a megélhetési bűnözők,
• a súlyos mentális terhet cipelők,
• az ideológiai-politikai indíttatású csoportok.

A szakértő a legveszélyesebbnek az utolsó csoportot tartja,

akik annak logikájára érkeznek Európába, hogy Európát el kell foglalni. Nem akarják megvárni, míg kritikus létszámban demokratikus úton szereznek politikai befolyást, ezért az erőszakos térfoglalást választják.

Brüsszel ellenezte, ma követendő példának tartják a magyar határkerítést

Amikor Magyarország 2015-ben a migrációs válság közepén úgy döntött, hogy kerítéssel védi meg déli határát, azonnal megindultak a bírálatok Brüsszelből és a nyugat-európai fővárosokból. A magyar megoldást akkor sokan szélsőségesnek, sőt embertelennek nevezték. Az évek során azonban a helyzet gyökeresen megváltozott: a migrációs nyomás fokozódott, és egyre több ország ismerte fel, hogy a határvédelem nemzetbiztonsági kérdés. A határkerítés egykor nagy visszhangot váltott ki, ma már sokak szemében szükségszerű válasz. 2023-ra már Manfred Weber, az Európai Néppárt háború- és migrációpárti elnöke is úgy nyilatkozott: ha szükséges, a határkerítések elfogadható eszközei a védekezésnek. Az Alapjogokért Központ felmérése szerint a szavazókorú magyarok 86 százaléka támogatja a határkerítést, míg csupán alig 13 százalékot tesz ki az ellenzők tábora. Mindezek ellenére

Brüsszel Magyarországot napi egymillió euróra bírságolja, amiért nem hajlandó teljesíteni az uniós migrációs kvótákat.

Brüsszel újabb migránshullámot szabadítana Magyarországra

Brüsszel új migrációs kötelezettségeket írna elő Magyarország számára: jövő júliustól vagy migránsokat kellene átvenni más tagállamoktól, vagy fizetni értük – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán, aki hozzátette, hogy 

ezt a brüsszeli döntést Magyarország nem fogja végrehajtani.

Magyarország nem fog pénzügyi hozzájárulást fizetni, de migránsokat se fog befogadni, mert ez elfogadhatatlan a magyar emberek és az ország számára. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország már így is jelentős forrásokat fordít az unió külső határainak védelmére. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán üzent a brüsszeli tervek kapcsán. Fontos, hogy mindenki számára világos legyen: 

pont úgy, ahogy 2025-ben, úgy 2026-ban sem fogunk egyetlen migránst sem beengedni Magyarországra és más migránsaiért sem fizetünk egy forintot sem a magyarok pénzéből.

A külügyminiszter kifejtette, hogy 

tőlünk nyugatra nem cselekedtek és nem tudták vagy nem akarták magukat megvédeni a migránsoktól. 

Ezek azok az országok, ahol oly mértékben romlott a biztonsági helyzet, hogy az már szétfeszíti a társadalmi kereteket és ezért akarnak most a migrációs paktum keretében szabadulni a migránsoktól. Szijjártó Péter szerint azonban senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy Brüsszel bábjai – a Tisza párt politikusai – hagynák, hogy Magyarországból is bevándorlóországot csináljanak. Korábban a Tisza és a DK képviselői is támogatták Brüsszel migrációs paktumát.

Jövőre a magyarok minden erejére szükség lesz, mert Brüsszel el akarja indítani a migránsbetelepítést Magyarországra, amit egyedül a nemzeti kormány tud megakadályozni

– zárta bejegyzését a miniszter. 

Borítókép: 2015 óta migránsok lepték el a nyugat-európai nagyvárosok utcáit (Fotó: AFP)