Brüsszel ellenezte, ma követendő példának tartják: a határkerítés története

Amikor Magyarország 2015-ben a migrációs válság közepén úgy döntött, hogy kerítéssel védi meg déli határát, azonnal megindultak a bírálatok Brüsszelből és a nyugat-európai fővárosokból. A magyar megoldást akkor sokan szélsőségesnek, sőt embertelennek nevezték. Az évek során azonban a helyzet gyökeresen megváltozott: a migrációs nyomás fokozódott, és egyre több ország ismerte fel, hogy a határvédelem nemzetbiztonsági kérdés. A határkerítés egykor nagy visszhangot váltott ki, ma már sokak szemében szükségszerű válasz.

2015-ben megkezdődött a déli határkerítés építése Fotó: BALAZS SZECSODI Forrás: AFP

2015-ben Magyarország olyan döntést hozott, amely komoly vitát váltott ki egész Európában: megkezdődött a déli határkerítés építése. A lépést sokan értetlenséggel, sőt felháborodással fogadták. A problémák gyökere 2013-ra nyúlik vissza, amikor a menedékkérelmek száma alig haladta meg a kétezret. Egy évvel később azonban már 42 777-en folyamodtak menedékért, 2015-re pedig a nyugat-balkáni útvonalon érkezők tömegesen lépték át a határt. A magyar kormány úgy ítélte meg, hogy a korábbi eszközök nem elegendők, ezért megkezdte a kerítés megépítését a szerb–magyar szakaszon.

A déli határkerítés építése 2015-ben kezdődött meg
Fotó: MN Archív

A déli határkerítés építése 2015-ben kezdődött meg

A kivitelezés 2015 júliusában kezdődött egy 150 méteres mintaszakasszal Mórahalom külterületén. A katonák és rendőrök bevonásával épült próbakerítés célja az volt, hogy felmérjék a 175 kilométeres határzár technikai akadályait. 

Nem sokkal később megkezdődött a teljes munka.

Augusztusban a honvédség hozzálátott a gyors telepítésű drótakadályok felállításához az „Ásotthalom–Királyhalom” térségben, majd megindult a kerítés kiépítése a teljes határszakaszon. Június 17-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: 175 kilométeren négy méter magas határzár épül. 

Egyúttal jelezte, hogy szükség esetén más határszakaszokon is sor kerülhet kerítés építésére.

A munkálatok több településen – Ásotthalmon, Mórahalmon, Tiszaszigeten, Kübekházán és Röszkén – egyszerre zajlottak. Póznák és pengés dróttekercsek kerültek a határvonal mellé, miközben buszok szállították az elfogott határátlépőket a gyűjtőpontokra. Ez volt a magyar határvédelem első komoly próbája.

A 1401/2015. (VI. 17.) számú kormányhatározat előírta, hogy 175 kilométeren négy méter magas, ideiglenes határőrizeti kerítés épüljön. Eredetileg november 30-ra tervezték a befejezést, de Orbán Viktor július végén a Bálványosi Szabadegyetemen kijelentette: augusztus 31-ig elkészül a határzár. 

A Honvédelmi Minisztérium augusztus 29-én közölte, hogy két nappal a kitűzött határidő előtt a kerítés első szakasza elkészült, és lezárták a magyar–szerb határt.

2015. augusztus 29-én a Honvédelmi Minisztérium közleményben jelentette be, hogy a magyar–szerb határt lezárták
Fotó: AFP

Orbán Viktor miniszterelnök 2016. augusztus 26-án jelentette be, hogy egy újabb, nagyobb tömegek megállítására alkalmas védvonal épül a déli határon. Az új kerítés a „manőverút” másik oldalán épült fel, és elektromos jelzőrendszerrel is el lett látva, valamint új hőkamerás terepjárókat is üzembe helyeztek. A déli határon szolgáló katonák elhelyezésére négy védelmi bázist – a kelebiait, a bácsalmásit, a madarasit és a hercegszántóit – alakítottak ki 2017. március 20-ig. Akkor mintegy háromezer katona védte az államhatárt. 

2017-ben új jogszabály erősítette meg a határvédelmet: életbe léptek a tranzitzónák, ahol minden, Szerbia felől érkező migránsnak meg kellett várnia menedékkérelme jogerős elbírálását. 

A tranzitzónák ellen Soros György civil szervezetei több eljárást indítottak, és 2020 májusában az Európai Bíróság kifogásolta működésüket, ezért Magyarország megszüntette azokat.

2023-ra már Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is úgy nyilatkozott: ha szükséges, a határkerítések elfogadható eszközei a védekezésnek Fotó: AFP

Az Európai Unió vezetői a kezdetektől hevesen támadták a magyar intézkedéseket

Az Európai Parlament 2015-ben elfogadott egy állásfoglalást a migrációról és a menekültekről, amelyben kiemelték, hogy korlátozottak a védelemre szorulók lehetőségei az Európai Unióba való jogszerű belépésre, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy többek között a kerítésépítések és a külső határok lezárása következtében a bevándorlóknak nem marad más lehetőségük, mint hogy bűnöző embercsempészek segítségét vegyék igénybe, és veszélyes útvonalakon jussanak Európába. A kerítés mellett a kötelező betelepítési kvóta volt a viták középpontjában. 

Sokáig úgy tűnt, hazánk egyedül képviseli álláspontját, hiszen a brüsszeli politikusok szinte egyöntetűen elítélték a magyar megoldást.

Azonban a következő években a migrációs nyomás nem enyhült, és egyre több tagállam szembesült a problémával. 2023-ra már Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is úgy nyilatkozott: ha szükséges, a határkerítések elfogadható eszközei a védekezésnek.

Orbán Viktor miniszterelnök először 2017-ben fordult hivatalosan az Európai Unióhoz azzal a kéréssel, hogy támogassa a magyar határvédelmi kiadásokat, és fedezze az addig összesen 270 milliárd forintra rúgó költségek felét. Az Európai Bizottság azonban egyértelműen elutasította ezt a kérelmet, és azóta sem biztosított érdemi anyagi segítséget a magyar határvédelem számára. 2023 júniusában az Európai Unió Bírósága súlyos ítéletet hozott: Magyarországra 200 millió euró – közel 80 milliárd forint – bírságot szabtak ki azzal az indokkal, hogy az ország nem tartotta be az EU menekültügyi szabályait. 

A magyar kormány gyorsan reagált: jelezte, hogy Brüsszelnek valójában azt az 80 milliárd forintot kellene kifizetnie Magyarországnak, amely az elmúlt tíz év határvédelmi költségeit fedezte. 

Az Európai Bizottság később közölte, hogy ha Magyarország nem fizeti meg a migráció megállításáért kiszabott 200 millió eurós büntetést, az összeget a zárolt uniós forrásokból vonják le. Miközben a lengyel kormány elismerést és uniós támogatást kapott saját határkerítése miatt, Magyarország immár tíz éve védi a schengeni határt az illegális migrációval szemben, ám ezért sem pénzügyi, sem erkölcsi elismerést nem kap.

Ma már nemcsak Magyarország, hanem más európai államok is hasonló intézkedéseket vezetnek be, például Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország. 2015-ben sokan elutasították vagy gúny tárgyává tették a kerítést, azonban 

az idő múlásával bebizonyosodott, hogy a döntés hosszú távon hatékony és szükséges volt.

2021-ben Szentkirályi Alexandra, a kormány akkori szóvivője kiemelte, hogy a magyar határvédelmi intézkedések ma már példát jelentenek számos európai ország számára. 

Borítókép: Orbán Viktor Röszkén (Fotó: AFP)