Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilap Nahles és Gabriel leszámol az elvtársakkal című cikkében foglalkozik az SPD-n belüli múltfeltárás helyzetével. „A választók egyszerűen nem rendelkeznek világos képpel arról, mit is képviselünk” – nyilatkozta Sigmar Gabriel kijelölt pártelnök, aki szerint nem szabad azt mondani, hogy minden rendben volt, ami csináltak, csak az emberek voltak túl buták ahhoz, hogy mindezt megértsék. Andrea Nahles kijelölt pártigazgató kijelentette: a választók szemében az SPD elveszítette a szívét. „Kormányzati retorikánkban mi állandóan igazolni próbáltuk tetteinket ahelyett, hogy közeledtünk volna az emberekhez” – mondta Nahles. Gabriel és Nahles a november 13-15-i drezdai kongresszuson indulnak tisztségeikért. Gabriel különösen bírálta, hogy az SPD-kormányban maga is részt vett a pénzpiaci szabályozás fellazításában és csökkentette a sáskaként viselkedő befektetők előtt álló akadályokat. Ugyanakkor a párt büszke arra, hogy az Agenda 2010-es reformokkal csökkentette a munkanélküliséget és új járulékfizető munkahelyeket teremtett.
Klaus Wowereit, Berlin főpolgármestere és kijelölt SPD-alelnök mindeközben megkezdte a kampányt a Baloldali Pártba távozott egykori SPD-tagok visszacsábításáért. „Az SPD-ben nincs felvételi zárlat. Egykori SPD-tagokat is, akik most a Baloldali Pártban vannak és szeretnének visszatalálni a szociáldemokratákhoz, szívesen látunk. Mert mi minden új tagnak örülünk” – nyilatkozta Wowereit a Bild am Sonntagnak. Arra a kérdésre, hogy mindez Oskar Lafontaine-re, egykori SPD-elnökre és a Baloldali Párt jelenlegi vezetőjére is vonatkozik-e, Wowereit úgy válaszolt: „A kérdésre Oskarnak kell válaszolnia. Egy felvételi kérelmet a Saar-vidéken neki kell benyújtania.”
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Munkanélküliek és a Baloldali Párt szimpatizánsai vissza kívánják állítani a falat című cikkében ismertet az évforduló alkalmából egy meglepő felmérést. A fal november 9-i leomlására időzítve egy a Lipcsei Piackutató Intézet által végzett közvélemény-kutatás meglepő eredményt tárt fel. Minden nyolcadik német szeretné, ha olyan gyorsan visszaállítanák a két Németországot elválasztó falat, amennyire csak lehet. E tekintetben alig van érzékelhető különbség a keleti és a nyugati tartományokban élők között. Az intézetet a kutatás elvégzésével a Leipziger Volkszeitung bízta meg októberben, amikor 1008 reprezentatívan kiválasztott felnőttet kérdeztek meg a szövetségi köztársaság teljes területéről. A megkérdezettek 79 százaléka a fal leomlását szerencsésnek tartja. Visszatekintve a történeti eseményre, a kelet-németek 80 százaléka örül ennek. Kilenc százaléknak nem volt véleménye, vagy nem kívánt nyilatkozni a történtekről. A válaszadók kétharmada szerint sikeres volt az újraegyesülés. A kelet-németek 55, a nyugatiak 69 százaléka gondolkodik így.
A válaszadók egyharmada (35 százalék) ugyanakkor bírálta, hogy most nagyobb igazságtalanságok történnek, mint a fal leomlása előtt. Így gondolkodik a keleti válaszadók majd fele, 49 százaléka, míg a nyugatiak 32 százaléka látja az igazságtalanságok növekedését az elmúlt 20 évben. Minden negyedik német (24 százalék) úgy érzi, hogy az eltelt időszakban csökkent az életszínvonala. Azok körében, akik szeretnék, ha újra felhúznák a berlini falat, kiemelkedően magas a munkanélküliek, a munkások és a Baloldali Párt választóinak aránya.
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál