Aargauer Zeitung (a-z.ch)
Aargau kanton napilapja Az államügyész a honosítás megtagadására szólít fel című cikkében foglalkozik egy liberális politikus meglepő állásfoglalásával. A Pártfüggetlen Tájékoztató Bizottság prominens támogatóra talált. A szervezet alelnöke Peter Heuberger (FDP), Aargau kanton államügyésze. A bizottság elsődleges feladatának tekinti az általa túl könnyűnek talált honosítások megnehezítését, bizonyos esetekben lehetetlenné tételét.
Ezért legutóbbi hírlevelében a községek polgáraihoz intézett felhívást tett közzé. (Svájcban az állampolgárság megszerzéséhez egy község honosítása és a polgárok hozzájárulása is szükséges – a szerk.) A polgárok kifejezhetik elutasításukat, „amennyiben idegen kultúrájú, nem integrált külföldiek megpróbálják megszerezni az útlevelünket”. A hírlevéllel egyetemben egy kitölthető formanyomtatványt is elküldtek, amelyen a lakók megindokolhatják az elutasítást. Ilyen, ha a honosítandók „macsószerű, idegen kultúrájú struktúráikról ismertek”, vagy „köztudottan erőszakos fellépésűek”.
A levél bevezetőjéből egyértelműen kiderül: a Balkánról érkezett személyek honosításának megakadályozása a készítők elsődleges célja. A lap értesülése szerint Heuberger azzal védekezett, hogy nem ismerte a hírlevél tartalmát, mert azt a bizottság elnöksége nem tárgyalta, legalábbis az ő jelenlétében biztosan nem.
Ezzel szemben Thomas Fuchs bizottsági elnök úgy fogalmazott az Aargauer Zeitungnak: tájékoztató anyagaikat a kiküldésük előtt mindig bemutatják az elnökségi tagoknak.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilap Csőd a Rajna partján című cikkében ismerteti az SPD egykori reménységének számító bonni főpolgármester asszonyt érintő korrupciós vádakat. A bonni főpolgármester asszony védekezésként egy jól sikerült mondattal rukkolt elő. „Ha a csalót könnyű lenne felismerni, nem lenne csalás” – fogalmazott Bärbel Dieckmann a képviselő-testület szeptember 17-i ülésén. Ekkor felszólította őt a testület, hogy a World Conference Center Bonn (WCCB) építése körüli botrány miatt mondjon le. Dieckmann azonban hivatalában maradt, míg 15 esztendő után a hivatali ciklusa október 20-án lejárt.
A kérdéssel, hogy a 60 esztendős politikus asszony mit tudhatott, vagy mit tudott, jelenleg a bonni államügyészség foglalkozik, mely nyomozást kezdett Dieckmann ellen. A vád igen súlyos, a tekintélyes SPD-politikust és az éhezők segélyszervezetének elnök asszonyát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. Az ügyben az államügyészség további két személy ellen is nyomoz. Evi Zwieblernek és Arno Hübnernek a korábbi városi WCCB-iroda vezetőiként tudniuk kellett, hogy a koreai–amerikai ingatlanfejlesztő cég, az SMI Hyundai fizetésképtelen. Ennek ellenére az államügyészséget képviselő Fred Apostel szerint olyan kötelezettségeket vállaltak a bankkal szemben, amely súlyosan veszélyezteti a város vagyonát. Dieckmann ügyvédje visszautasította a vádakat.
A WCCB felépítésének kockázatát kezdettől fogva a szűkös anyagi helyzetben lévő önkormányzat viselte, miután a Sparkasse Köln–Bonn-nal szemben százmillió euró hitelre kezességet vállaltak. A kongresszusi központot és a vele együtt felépülő 350 szobás hotelt az ENSZ-telephellyé teendő Bonn egyik mintaberuházásának tervezték, most úgy tűnik, rémálommá válik. Számos egymáshoz nehezen átlátható hálózattal kapcsolódó projektcéget a fizetésképtelenség fenyeget.
Az államügyészség hosszabb ideje nyomoz hűtlen kezelés, csalás és korrupció gyanújával a komplexumban érintett cégekkel és vezetőikkel szemben. Többen közülük már előzetes letartóztatásban ülnek, Man Ki-Kimet, az SMI Hyundai befektetési cég vezetőjét nemzetközi elfogatóparanccsal keresik. A város közben mindent megtesz, hogy új befektetőket találjon. 2006 novemberében, az ünnepélyes alapkőletételkor Bärbel Dieckmann még óriási szerencsének nevezte Bonn számára Man Ki-Kimet.
A szerződés szerint a Sparkasse Köln–Bonn 74 millió eurós hitelt ad a befektetőnek, ha az SMI Hyundai maga is 40 millióval beszáll az építkezésbe. Amikor azonban a koreai nem tudott fizetni, akkor is megkapta a hitelt, később minden komolyabb ellentételezés nélkül a keretet még felemelték közel 104 millió euróra – mindeközben a város szó nélkül vállalta a készfizető kezességet. Pedig többen is figyelmeztettek a veszélyre. A zöldek hónapok óta követelik az átláthatóságot, és ködösítéssel vádolják a városvezetést. A nyomozás kapcsán Tom Schmidt, a zöldek önkormányzati politikusa kijelentette: a tények lesújtóak, de igazán nem meglepőek.
origo.hu
Zelenszkij Budapesten a háborúról beszélt
