Baloldali erőszak Németországban

A Bild Zeitung beszámol arról, hogy ez év első kilenc hónapjában igen komoly emelkedést mutatnak a németországi radikális baloldali bűncselekmények. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír, miként próbálják mentegetni barátai a Münchenben élő egykori Securitate-ügynököt.

2009. 12. 17. 7:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Richard Wagner Besúgás az utolsó versig című cikkében foglalkozik Werner Söllner és a Securitate kapcsolatával. Alig került napvilágra a Bánátból származó, ma Münchenben élő Werner Söllner költő besúgói tevékenysége, barátai azonnal védelmükbe vették. „Amit tett, az másokhoz képest valójában marginális, részben abszolút nevetséges” – fogalmazott Eva Demski írónő, aki szerint „ebben az emigráns körben senki sem hófehér szárnyú angyal”. Gerhard Mahlberg száját az a meglepő mondat hagyta el: „Jobb lett volna, ha Werner Söllner nem szállított volna információkat a Securitaténak, de akkor Ceausescu Romániájának egy másik országnak és az érzékeny, zsarolható fiatal írónak egy másik embernek kellett volna lennie.”

Az igaz, hogy az eredeti ügynöki akta eddig nem került elő, valahol ott rejtőzik a bukaresti levéltárak mélyén. Azért csak az átiratok maradtak meg, mert Söllner akkoriban Kolozsváron élt. A Securitate regionális hálózatot tartott fenn, amit Bukarestből irányítottak, a regionális osztályok azonban kommunikáltak egymással. Mivel a Bánát akciócsoport tagjai, akikre Walter jelentései vonatkoztak, Temesváron éltek, így a jelentések egy példányát odaküldték, egy másikat a bukaresti központba. A történtek ismeretében mégis igen valószínű, hogy Söllner volt az, aki „Walter” fedőnevű ügynökként 1973-tól számos fordítást és versértelmezést készített Johann Lippet, Gerhard Ortinau, Ernest Wichner és a cikk szerzője műveiből. Ezek ahhoz az anyagokhoz tartoztak, melyekre a csoport elleni vádakat alapozták. A Securitate érdeklődésének kiindulópontja az 1972-ben Temesváron megjelent „Szókérés” című kötet volt, amiben egyébként olvashatók a Nobel-díjas Herta Müller korai alkotásai is.

Az akkor Kolozsváron élő Söllner jelentéseiben elsősorban a még nem publikált versekből fejtette meg a titkos politikai üzeneteket. „Walter” akkoriban a háromnyelvű „Echinox” diákújság német nyelvű szerkesztőjeként jutott hozzá a csoport írásaihoz. A versek fordítása azért volt elkerülhetetlen, mert vezetőtisztje, mint a legtöbb kisebbségekkel foglalkozó Securitate-munkatárs, nem igazán értett németül. „Walter” éppen úgy beszámolt a kolozsvári felvételiző Ernest Wichner szökési gondolatairól, mint Johann Lippet hosszú verséről, „A család volt öngyilkosságá”-ról. A kommentárja szerint ez utóbbi vers rendkívül elfogult. Az ünnep összefűzése a korrupt valósággal Walter szerint alig bújtatott felszólítás az ország elhagyására. Az esetet Johann Lippet is megemlíti a közelmúltban megjelent, „Az élet egy akta. Egy besúgás kronológiája” című könyvében. Walter tudósítása felgyorsította az elnyomási folyamatot a Bánát költői akciócsoport ellen, melynek végcélja a felszámolásuk volt. Az 1975. októberi vizsgálati fogság során ismételten szembesítették a csoport tagjait Walter versekkel kapcsolatos ismereteivel.

Werner Söllner ma azt állítja, nagyobb mértékben ő tudatosan senkinek sem ártott. De miként kell értékelni azt a tényt, hogy legalábbis felajánlja a tartótisztnek, hajlandó a további nyomozásra, ezért kész Temesvárra utazni, amennyiben megtérítik az útiköltségét?

Bild Zeitung (bild.de)

A legnagyobb példányszámú német bulvárlapban Einar Koch A baloldali erőszak ugrásszerűen növekedett című cikkében ismerteti a legfrissebb bűnügyi statisztikákat. A lap információi szerint a radikális baloldal által elkövetett erőszakcselekmények száma 2009 első három negyedévében 49,4 százalékkal emelkedett. Az összes radikális baloldali hátterű bűncselekmény 38,9 százalékos emelkedést mutat. Különösen jelentős a rendőrök elleni erőszak növekedése. Az első kilenc hónapban 315 testi sértést és három gyilkossági kísérletet követtek el „rendőrök kárára”. 2008-ban, az egész évben összesen 212 testi sértést, viszont egyetlen gyilkossági kísérletet sem tartottak nyilván. Éppen úgy meghaladták a tüntetésekkel kapcsolatos bűn- és erőszakcselekmények a tavalyi évben egész esztendőben nyilvánosságra került események számát.

A Szövetségi Bűnügyi Hivatal adatai szerint az idei első kilenc hónapban a tavalyi év hasonló időszakához képest 885-tel több szándékos károkozást regisztráltak, a gyülekezési törvény megsértése 384-gyel emelkedett, a testi sértések száma 155-tel növekedett, a közterületek rendjének megzavarása 97-tel nőtt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.