Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Meisner toleranciára hívja a muzulmánokat című cikkében ismerteti a kölni érsek aggodalmait a muszlim államokban élő keresztényekért. Joachim Meisner kölni érseket zavarja a vallásszabadságban megmutatkozó egyenlőtlenség. A muzulmán államokban, például Törökországban az ott élő keresztények vallási életét akadályozzák – fogalmazott a bíboros. Már két éve küzd azért, hogy a keresztényeknek a tarzuszi Szent Pál-templomot „folyamatosan a rendelkezésükre bocsássák”. A tarzuszi Szent Pál apostol szülőhelyén épült, róla elnevezett templomot 1943-ban lefoglalta a török állam. Ma múzeumként szolgál az épület, miséket csak megállapodás után lehet celebrálni. „Ez egy reménytelen harc. Itt valami nincs rendben. Innen ered az összes fenntartás a nálunk élő muzulmánokkal szemben.” „Nekünk a muzulmán országokban keresztényként nincs esélyünk a kibontakozásra” – folytatta Meisner. Öt évvel ezelőtt a katari arab emirátusban szabad volt egy templomot építeni a 100 ezer keresztény vendégmunkásnak – „de a törvény alapján torony, harang és kereszt nélkül”. Nem mondja azt, hogy Németországban ugyanúgy kellene eljárni. „Teljességgel támogatom a vallásszabadságunkat, s abban a muzulmánoknak is joguk van, hogy megéljék vallásukat, beleértve a mecsetépítést is. De ha ezzel egy időben Európában előírják, „hogy levegyük a kereszteket, akkor ez egy olyan aszimmetria, hogy az emberek azt mondják, itt valami nincs rendben”. Ha Németországban éppen úgy, mint Svájcban népszavazást rendeznének a minarettilalomról, úgy hiszi, „nem nagyon születne más eredmény”. Ezzel a politikusoknak számolniuk kell. A bíboros felszólította a szövetségi kormányt, vegyék figyelembe a szabad vallásgyakorlat jogával kapcsolatos kívánságokat és oldják fel a jogi zavarokat.
Presse am Sonntag (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap vasárnapi kiadásában Alsó-Ausztria: Az apa az iskolai feszület miatt perel című cikkében ismertet egy alkotmánybírósági beadványt. Először fordult egy apa az osztrák alkotmánybírósághoz, hogy megtámadja az óvodai feszületet. A beadvány oka nem utolsósorban az európai emberi jogi bíróság kereszt ügyben hozott ítélete. A beadvány készítője, aki magát ateistának vallja, veszélyben látja gyermeke vallástalan felnövekedését a vallási ünnepek és a termekben lévő feszület miatt. Az illetékes tanácsnok, Johanna Mikl-Leitner úgy véli: „Alsó-Ausztriában az óvodákban továbbra is lesznek keresztek.” Mikl-Leitner fel kívánja venni a „küzdelmet a keresztény értékeinkért és hagyományainkért”. „Továbbá a keresztény gondolkodásmód közvetítése az óvodáinkban hasznos hozzájárulás a gyermekeink neveléséhez és fejlődéséhez. Addig, amíg én vagyok Alsó-Ausztriában az illetékes az óvodákért, addig továbbra is lesznek keresztek, keresztény ünnepek és a nyugati hagyományaink továbbadása lesz a jellemző.” Az apa az alsó-ausztriai óvodai törvény két paragrafusát kívánja töröltetni, illetve felfüggesztetni. Azt, amelyben az áll, hogy az óvodai személyzet alapvetően hozzájárul a „vallási és etikai nevelésükhöz”, illetve azt, amelyben szerepel, hogy azokban az óvodákban, melyekben a gyermekek többsége keresztény vallású, ott egy feszületnek kell függnie a falon.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
