Feszületellenes hisztéria Ausztriában

A Die Presse hétvégi kiadása beszámol arról az apáról, aki szerint gyermeke vallástalan felnövekedését zavarják az egyházi ünnepek és az óvodában kihelyezett keresztek. A Die Welt ismerteti a kölni érsek álláspontját, aki a keresztények jogainak biztosítására hívta fel a muszlim országokat.

2009. 12. 21. 8:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban Meisner toleranciára hívja a muzulmánokat című cikkében ismerteti a kölni érsek aggodalmait a muszlim államokban élő keresztényekért. Joachim Meisner kölni érseket zavarja a vallásszabadságban megmutatkozó egyenlőtlenség. A muzulmán államokban, például Törökországban az ott élő keresztények vallási életét akadályozzák – fogalmazott a bíboros. Már két éve küzd azért, hogy a keresztényeknek a tarzuszi Szent Pál-templomot „folyamatosan a rendelkezésükre bocsássák”. A tarzuszi Szent Pál apostol szülőhelyén épült, róla elnevezett templomot 1943-ban lefoglalta a török állam. Ma múzeumként szolgál az épület, miséket csak megállapodás után lehet celebrálni. „Ez egy reménytelen harc. Itt valami nincs rendben. Innen ered az összes fenntartás a nálunk élő muzulmánokkal szemben.” „Nekünk a muzulmán országokban keresztényként nincs esélyünk a kibontakozásra” – folytatta Meisner. Öt évvel ezelőtt a katari arab emirátusban szabad volt egy templomot építeni a 100 ezer keresztény vendégmunkásnak – „de a törvény alapján torony, harang és kereszt nélkül”. Nem mondja azt, hogy Németországban ugyanúgy kellene eljárni. „Teljességgel támogatom a vallásszabadságunkat, s abban a muzulmánoknak is joguk van, hogy megéljék vallásukat, beleértve a mecsetépítést is. De ha ezzel egy időben Európában előírják, „hogy levegyük a kereszteket, akkor ez egy olyan aszimmetria, hogy az emberek azt mondják, itt valami nincs rendben”. Ha Németországban éppen úgy, mint Svájcban népszavazást rendeznének a minarettilalomról, úgy hiszi, „nem nagyon születne más eredmény”. Ezzel a politikusoknak számolniuk kell. A bíboros felszólította a szövetségi kormányt, vegyék figyelembe a szabad vallásgyakorlat jogával kapcsolatos kívánságokat és oldják fel a jogi zavarokat.

Presse am Sonntag (diepresse.com)


A konzervatív osztrák napilap vasárnapi kiadásában Alsó-Ausztria: Az apa az iskolai feszület miatt perel című cikkében ismertet egy alkotmánybírósági beadványt. Először fordult egy apa az osztrák alkotmánybírósághoz, hogy megtámadja az óvodai feszületet. A beadvány oka nem utolsósorban az európai emberi jogi bíróság kereszt ügyben hozott ítélete. A beadvány készítője, aki magát ateistának vallja, veszélyben látja gyermeke vallástalan felnövekedését a vallási ünnepek és a termekben lévő feszület miatt. Az illetékes tanácsnok, Johanna Mikl-Leitner úgy véli: „Alsó-Ausztriában az óvodákban továbbra is lesznek keresztek.” Mikl-Leitner fel kívánja venni a „küzdelmet a keresztény értékeinkért és hagyományainkért”. „Továbbá a keresztény gondolkodásmód közvetítése az óvodáinkban hasznos hozzájárulás a gyermekeink neveléséhez és fejlődéséhez. Addig, amíg én vagyok Alsó-Ausztriában az illetékes az óvodákért, addig továbbra is lesznek keresztek, keresztény ünnepek és a nyugati hagyományaink továbbadása lesz a jellemző.” Az apa az alsó-ausztriai óvodai törvény két paragrafusát kívánja töröltetni, illetve felfüggesztetni. Azt, amelyben az áll, hogy az óvodai személyzet alapvetően hozzájárul a „vallási és etikai nevelésükhöz”, illetve azt, amelyben szerepel, hogy azokban az óvodákban, melyekben a gyermekek többsége keresztény vallású, ott egy feszületnek kell függnie a falon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.