Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Jörg Diehl Szörnyen rendes családok című cikkében foglalkozik az etnikai alapon szerveződő bűnözői csoportok brémai rémuralmával. Egy betörés megváltoztatta a helyzetet, amikor egy, a vasútállomáshoz közeli butikból elraboltak 25 menyasszonyi és estélyi ruhát összesen 6000 euró értékben. Egy eljegyzési ünnepségen a 38 esztendős butiktulajdonos Diana B. meglátta elrabolt ruháit és ékszereit. Kihívta a rendőrséget, a kiérkező 30 fős osztag azonban semmit sem tett, ugyanis az ünnepséget egy rettegett kurd–arab nagycsalád, M-ék tartották, ahol minden férfinál legalább egy pisztoly lapul az öltöny alatt. „A rendőrök féltek és a bűnözőket védték” – emlékezik a történésekre Diana férje. Diana B. történetével a sajtóhoz fordult és kirobbant a botrány. A helyi lapok részletesen tudósítani kezdtek a bűnöző nagycsaládokról és hosszú hallgatás után a politika is megszólalt az ügyben. Ulrich Mäurer (SPD) belügyi szenátor „zéró toleranciát” hirdetett.
Már 2004-ben figyelmeztetett a Szövetségi Bűnügyi Hivatal Szervezett Bűnözéselleni Részlege az ellenőrizhetetlen, etnikai alapon szerveződő bűnözői csoportokra, többek között a Mhallamiye-kurdokra, körükbe tartozik a brémai székhelyű nagycsalád is. A tartományi és szövetségi bűnüldözők már akkor is bírálták az integrációs kísérletek kudarcát és támadták az igazságszolgáltatást, mert a félreértett tolerancia miatt hagyták kihasználni a szövetségi menekültjog gyengeségeit, ami csak súlyosbította a helyzetet.
A klánok részesülni kívánnak az állam jólétéből, s néhány család már „nevet” szerzett a kábítószer-kereskedelemben, a prostitúcióban, vagy a csempészetben. A nyomozási eredményeket csak akkor lehet felmutatni, ha a családok egymással is szembefordulnak. Wilhelm Weber főnyomozó egy nyolc méter hosszú, fél méter széles papírlapon magyarázza a több mint százfős brémai nagycsalád rokonsági viszonyait. „Néhányan közülük 16 személyazonossággal is rendelkeznek” – nyilatkozta a szervezett bűnözési osztály vezetője. M-ék, akik már pólóikon büszkélkednek hatalmukkal, a brémai rendőrség számára a Mhallamiye-kurdokkal kapcsolatos problémák szimbólumaivá váltak. Többségük a nyolcvanas években érkezett Németországba, mint állítólagos libanoni polgárháborús menekült, többnyire Berlinben, Brémában és Essenben telepedtek le. A közel 15 000 fős, döntően Délnyugat-Törökországból érkezett csoport többsége megsemmisítette személyi iratait, így a hivatalosan hontalan személyt a legritkább esetben lehet kiutasítani. S ahelyett, hogy új otthonukban integrálódtak volna, újraépítették az „otthoni falusi struktúrákat”. Teljesen elszigetelték magukat a többségi társadalomtól, s sokuk máig analfabéta.
„Ők áldozati társadalmat látnak bennünk” – fogalmazott Weber és idézte az általa készített statisztikát. Eszerint ebben az évben az öt brémai nagycsalád 125 felnőtt férfitagjából 110-et gyanúsítanak bűncselekmények elkövetésével. A nyomozók szerint a klánok nehézfiúi ellenőrzik Bréma és környékének kábítószer-kereskedelmét. A belügyi szenátor stratégiája az illetékes szervek összehangolt és határozott fellépését célozza. A családokhoz kiszálló szociális munkásokat, végrehajtókat és tanárokat a rendőrség kíséri. A gyakorlatban azonban – a bejelentések ellenére – még nem került sor ilyen bevetésre. A két M testvér viszont ismét súlyos testi sértésért áll bíróság előtt. Az egyik földön fekvő áldozatot ugyanis olyan erővel rúgták fejbe, hogy az illető megvakult. Az idősebb gyanúsított, Ali M., a tett időpontjában egyébként feltételesen volt szabadlábon.
Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A konzervatív berlini napilapban Jörn Hasselmenn és Lars von Törne A fasizmus hasonlat felháborítja a Baloldali Pártot című cikkében ismerteti Ehrhart Körting (SPD) nyilatkozatának politikai következményeit. Felháborodottan reagáltak a Baloldali Párt politikusai Ehrhart Körting (SPD) berlini belügyi szenátor szavaira. A szociáldemokrata politikus a szélsőbaloldali radikálisokat és autonómokat „vörösre lakkozott fasisztáknak” nevezte. A Baloldali Párt legtöbb politikusa már régóta elítéli a politikailag nem igazolható erőszakcselekményeket. Klaus Lederer, a párt tartományi elnöke szerint „fasiszta az, aki Nürnbergben a bíróság előtt állt”. „Bármennyire is elítélendő az autók felgyújtása, vagy a Molotov-koktélok dobálása, éppen úgy igazságtalan, ha túlzásokba esünk” – fogalmazott Lederer.
Körting a berlini képviselőtestület belügyi bizottságában kijelentette, minden demokratikus pártnak el kell ítélnie a szélsőbaloldali erőszakot. Ezt a megfigyelők a Baloldali Párt elleni célzásként értékelték, mert a párt több politikusa is részt vett erőszakossá fajuló tüntetéseken. Az egyik megszólított, Evrim Baba, a berlini képviselőház tagja azon háborgott, hogy Körting relativizálja a nácik és rasszisták bűneit, illetve lebecsüli az újnácik veszélyességét.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
