Kurd klánok rémuralma Brémában

A Der Tagesspiegel beszámol arról a berlini vitáról, hogy szabad-e lefasisztázni a szélsőbaloldali bűnözőket. A Der Spiegel arról ír, hogy a brémai alvilág jelentős részét néhány kurd klán ellenőrzi.

2009. 12. 10. 9:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Jörg Diehl Szörnyen rendes családok című cikkében foglalkozik az etnikai alapon szerveződő bűnözői csoportok brémai rémuralmával. Egy betörés megváltoztatta a helyzetet, amikor egy, a vasútállomáshoz közeli butikból elraboltak 25 menyasszonyi és estélyi ruhát összesen 6000 euró értékben. Egy eljegyzési ünnepségen a 38 esztendős butiktulajdonos Diana B. meglátta elrabolt ruháit és ékszereit. Kihívta a rendőrséget, a kiérkező 30 fős osztag azonban semmit sem tett, ugyanis az ünnepséget egy rettegett kurd–arab nagycsalád, M-ék tartották, ahol minden férfinál legalább egy pisztoly lapul az öltöny alatt. „A rendőrök féltek és a bűnözőket védték” – emlékezik a történésekre Diana férje. Diana B. történetével a sajtóhoz fordult és kirobbant a botrány. A helyi lapok részletesen tudósítani kezdtek a bűnöző nagycsaládokról és hosszú hallgatás után a politika is megszólalt az ügyben. Ulrich Mäurer (SPD) belügyi szenátor „zéró toleranciát” hirdetett.

Már 2004-ben figyelmeztetett a Szövetségi Bűnügyi Hivatal Szervezett Bűnözéselleni Részlege az ellenőrizhetetlen, etnikai alapon szerveződő bűnözői csoportokra, többek között a Mhallamiye-kurdokra, körükbe tartozik a brémai székhelyű nagycsalád is. A tartományi és szövetségi bűnüldözők már akkor is bírálták az integrációs kísérletek kudarcát és támadták az igazságszolgáltatást, mert a félreértett tolerancia miatt hagyták kihasználni a szövetségi menekültjog gyengeségeit, ami csak súlyosbította a helyzetet.

A klánok részesülni kívánnak az állam jólétéből, s néhány család már „nevet” szerzett a kábítószer-kereskedelemben, a prostitúcióban, vagy a csempészetben. A nyomozási eredményeket csak akkor lehet felmutatni, ha a családok egymással is szembefordulnak. Wilhelm Weber főnyomozó egy nyolc méter hosszú, fél méter széles papírlapon magyarázza a több mint százfős brémai nagycsalád rokonsági viszonyait. „Néhányan közülük 16 személyazonossággal is rendelkeznek” – nyilatkozta a szervezett bűnözési osztály vezetője. M-ék, akik már pólóikon büszkélkednek hatalmukkal, a brémai rendőrség számára a Mhallamiye-kurdokkal kapcsolatos problémák szimbólumaivá váltak. Többségük a nyolcvanas években érkezett Németországba, mint állítólagos libanoni polgárháborús menekült, többnyire Berlinben, Brémában és Essenben telepedtek le. A közel 15 000 fős, döntően Délnyugat-Törökországból érkezett csoport többsége megsemmisítette személyi iratait, így a hivatalosan hontalan személyt a legritkább esetben lehet kiutasítani. S ahelyett, hogy új otthonukban integrálódtak volna, újraépítették az „otthoni falusi struktúrákat”. Teljesen elszigetelték magukat a többségi társadalomtól, s sokuk máig analfabéta.

„Ők áldozati társadalmat látnak bennünk” – fogalmazott Weber és idézte az általa készített statisztikát. Eszerint ebben az évben az öt brémai nagycsalád 125 felnőtt férfitagjából 110-et gyanúsítanak bűncselekmények elkövetésével. A nyomozók szerint a klánok nehézfiúi ellenőrzik Bréma és környékének kábítószer-kereskedelmét. A belügyi szenátor stratégiája az illetékes szervek összehangolt és határozott fellépését célozza. A családokhoz kiszálló szociális munkásokat, végrehajtókat és tanárokat a rendőrség kíséri. A gyakorlatban azonban – a bejelentések ellenére – még nem került sor ilyen bevetésre. A két M testvér viszont ismét súlyos testi sértésért áll bíróság előtt. Az egyik földön fekvő áldozatot ugyanis olyan erővel rúgták fejbe, hogy az illető megvakult. Az idősebb gyanúsított, Ali M., a tett időpontjában egyébként feltételesen volt szabadlábon.

Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)

A konzervatív berlini napilapban Jörn Hasselmenn és Lars von Törne A fasizmus hasonlat felháborítja a Baloldali Pártot című cikkében ismerteti Ehrhart Körting (SPD) nyilatkozatának politikai következményeit. Felháborodottan reagáltak a Baloldali Párt politikusai Ehrhart Körting (SPD) berlini belügyi szenátor szavaira. A szociáldemokrata politikus a szélsőbaloldali radikálisokat és autonómokat „vörösre lakkozott fasisztáknak” nevezte. A Baloldali Párt legtöbb politikusa már régóta elítéli a politikailag nem igazolható erőszakcselekményeket. Klaus Lederer, a párt tartományi elnöke szerint „fasiszta az, aki Nürnbergben a bíróság előtt állt”. „Bármennyire is elítélendő az autók felgyújtása, vagy a Molotov-koktélok dobálása, éppen úgy igazságtalan, ha túlzásokba esünk” – fogalmazott Lederer.

Körting a berlini képviselőtestület belügyi bizottságában kijelentette, minden demokratikus pártnak el kell ítélnie a szélsőbaloldali erőszakot. Ezt a megfigyelők a Baloldali Párt elleni célzásként értékelték, mert a párt több politikusa is részt vett erőszakossá fajuló tüntetéseken. Az egyik megszólított, Evrim Baba, a berlini képviselőház tagja azon háborgott, hogy Körting relativizálja a nácik és rasszisták bűneit, illetve lebecsüli az újnácik veszélyességét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.