Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Paul Kreiner Dél-Tirol: Fasizmus – vagy mégis egy öngól? című cikkében foglalkozik az ismét fellángoló településnév-vitával. „Dél-Tirolt katonailag ismét megszállják!” – „Róma újra bevezeti a fasizmust!” – „A demokrácia szégyene! Undor és szörnyűség!” A vita most is az évtizedek óta megoldatlan településnevekről dúl. Mussolini 1923. márciusában a „megszállt területnek” számító Dél-Tirolban olasz város- és községnevek bevezetéséről határozott. Egyúttal betiltották a megszokott német elnevezéseket. Az 1972-es autonómia alaptörvény megbízhatóan garantálja ugyan a német és az olasz elnevezések egyenlőségét, valamint azt, hogy a településeket a megszokott német neveken említsék, de elvben továbbra is hatályban maradt Mussolini dekrétuma. Éppen úgy, mint a Duce nem kevéssé gyűlölt bozeni „békeemlékműve”. A Dél Tiroli Néppárt (SVP) legújabb kísérlete, hogy megszabaduljon a „nyelvi fasizmus” igájától, a napokban bukott el Rómában. Az SVP megpróbálta a településneveket bevezető rendeletet megszüntetni. „Jól elrejtették” a javaslatukat, becsempészték abba a törvénybe, amivel az olasz parlament februárban egy csapásra 28 909 elavult, vagy kétes jogszabályt helyezett hatályon kívül. A „jogi bozótirtás” december 16-án lépett volna hatályba. Egy nappal korábban azonban a Berlusconi kormányrendelettel 861 jogszabályt hatályban hagyott – közte a fasiszta korszakbeli településnevekre vonatkozóakat is. Róma nem adott hivatalos magyarázatot. Az olaszok szerint az SVP a felelős, mely megpróbálta az időközben bevezetett olasz településnevek jogi alapját felszámolni. Szó sem lehet erről, cáfol az SVP: álláspontjuk szerint a dekrétumot nyugodtan lehetett volna törölni; gyakorlatilag minden a régiben maradt volna.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Mezőgazdaság: A gazdák ötödével kevesebbet keresnek című cikkében foglalkozik az osztrák gazdák számára is siralmas 2009-es esztendővel. Az árcsökkenés lecsapódik a gazdák bevételeinek zsugorodásában is. Az osztrák parasztok jövedelme 20,4 százalékkal csökkent, áll az Eurostat becslésében. Az uniós átlagban a gazdák bevételei 12,2 százalékkal zsugorodtak. A legerősebben Magyarországon csökkentek a mezőgazdasági jövedelmek, ahol elérte a 35,6 százalékot. A bevételcsökkenés fő oka az árak zuhanása. Ez azonban már régóta nem a gazdák egyetlen bevételi forrása. Az OECD bírálta, hogy az osztrák gazdák 2008-as jövedelmeinek 64 százaléka közvetlen támogatásokból származik.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap A klímacsúcs minimális megállapodással ér véget című cikkében ismerteti a berlini álláspontot a koppenhágai tárgyalásokon. Angela Merkel (CDU) még péntek este még bízott a megállapodás lehetőségében. „Tovább tárgyalunk, de nem lehet megmondani, hogyan végződik” – fogalmazott Merkel a konferencia szünetében. A kancellár korábban más állam- és kormányfőkkel egyeztetett egy politikai nyilatkozatról a világméretű klímavédelem ügyében. A megállapodás fő akadálya az amerikai kínai megegyezés hiánya volt. A pekingi vezetés elutasította, hogy ellenőriznék a környezetvédelmi intézkedéseit. A megállapodás után Norbert Röttgen (CDU) környezetvédelmi miniszter a kialkudott kompromisszumot, a nem kötelező érvényű nyilatkozatot egyszerre sikernek és kudarcnak nevezte. „Ez nem az amit európaiként és német szövetségi kormányként kívántunk” – fogalmazott a miniszter a német közszolgálati televízió híradójában. „De ez az első lépés” – fűzte hozzá. Röttgen Kínát, a legnagyobb CO2 kibocsátót a tárgyalások blokádjával vádolta.: „Harcoltunk és küzdöttünk. Kínának egyszerűen több nemzetközi kötelezettséget kellett volna vállalnia.” Kína nem volt hajlandó elfogadni, hogy minden állam felére csökkentse a CO2-kibocsátását. S még az ipari államok egyoldalú, a 2050-ig terjedő időszakra vonatkozó, 80 százalékos CO2 szennyezés csökkentésre vonatkozó elkötelezettségéhez sem kíván hozzájárulni.
origo.hu
Zelenszkij Budapesten a háborúról beszélt
