Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A konzervatív berlini napilapban Mehmet Ata és Ferda Ataman Politikusok a lobbi látókörében című cikkében foglalkozik azzal, miként ápolja Ankara kapcsolatait a határon túli törökökkel.
Ezen az őszön az ankarai parlament elnöke, három miniszter és a berlini nagykövet is felhívta Ekin Deligözt, a török nemzetiségű, zöldpárti Bundestag-képviselőnőt. Gratuláltak újraválasztásához. S nem csak őt hívták. „Szerintem egy kedves gesztus”, fogalmaz Memet Kilic (zöldek), aki a Bundestag újonca. A lap körkérdéséből kiderül, hogy az ankarai kormány minden török nemzetiségű képviselővel keresi a kapcsolatot. „Ezek a törekvések korábban is léteztek, de most sokkal intenzívebbek”, fogalmaz Deligöz, aki 1998 óta tagja a Bundestagnak.
A Boszporuszhoz történő meghívások részét képezik Törökország külpolitikai törekvéseinek. Így számos török nemzetiségű képviselőnek érkezett meghívó az ankarai kormánypárt, az AKP kongresszusára – az aláíró személyesen Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök volt. „Én a levelet kedves kísérletként könyveltem el” – fogalmazott Aydan Özoguz, az SPD képviselője. Azonban úgy vélte, konkrét szerep nélkül nincs ott mit keresnie. Memet Kilic ezzel szemben nem zárkózik el egy ilyen látogatástól. Végül aztán, elfoglaltságra hivatkozva, egyetlen képviselő sem utazott el az AKP kongresszusra.
Murat Cakir lobbiszakértő nem csodálkozik azon, hogy Ankara számára a megcélzott képviselők török származása sokkal fontosabb, mint politikai kötődése. Cakir szerint Törökországnak különösen jól sikerült számos európai önkormányzati politikust magához kötnie. „Ezzel azt kívánják elérni, hogy külföldön Törökország ügyeit támogassák és szembeszálljanak a bírálatokkal.” Cakir azzal számol, hogy a török lobbimunka erősödni fog Németországban. „Minél több török kerül Európában fontos társadalmi pozícióba, annál gyakrabban kerülnek lobbisták látókörébe.”
Abdullah Gül államfő – akkor még külügyminiszterként – 2007 februárjában egész Európából összehívta a török nemzetiségű politikusokat. A rendezvény szervezői nem titkolták a találkozó célját: „Egy olyan időszakban, amikor néhány európai ország nyilvánossága Törökország uniós tagságával szemben áll, az európai török nemzetiségű politikusok és Abdullah Gül találkozója hasznos”, áll a meghívóban. Ekin Deligöz tudatosan távol maradt ettől a találkozótól, mert „nem kívántam azt a látszatot kelteni, hogy a származásom fontosabb, mint a politikai elkötelezettség”. Aydan Özoguz (SPD) viszont elutazott Ankarába. Szerinte ez lehetőséget adott arra, hogy bírálja a török kormányt.
A török kormányzati képviselők udvarlását eltérően fogadják a Bundestag képviselői. Serkan Tören FDP politikus például nem feltételezi, hogy a török fél befolyásolni kívánná. Hogy elfogadja-e a jövőben a törökországi meghívásokat, azt alkalmanként fogja eldönteni. Memet Kilic esélyt lát a kapcsolat ápolásával arra, hogy a két ország barátságát szorosabbra fűzze. Özoguz szerint ugyan a személyes találkozás lehetőséget ad a problémák közvetlen megvitatására, ugyanakkor nem szeretné, ha pártcélokra felhasználnák. A zöldpárti Deligözt szintén aggasztja, hogy kihasználhatják. „Nem vagyok Törökország szócsöve” – jelentette ki. A baloldali párti Sevim Dagdelen tejesen elhatárolódik a török kormány kezdeményezésétől. „Amit tesznek, a mellék külpolitika”, fogalmazott a 33 éves politikus, aki 2005 óta tagja a Bundestagnak: „Nem akarom, hogy közöm legyen ehhez a lobbitevékenységhez.”
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap A CSU vitatkozik az alkancellárról című cikkében cikkében foglalkozik a keresztényszocialisták útkereséséről.
A CSU fél napon keresztül arról vitatkozott, hogy a jövőben igényt formáljon-e egy alkancellári posztra. Hans-Peter Uhl és Norbert Geis Bundestag-képviselők, valamint a Christa Matschl a tartományi gyűlés tagjaként szombaton a Bild Zeitungban ismertette javaslatát, miszerint Guido Westerwelle (FDP) külügyminiszter mellett Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) honvédelmi miniszter is legyen alkancellár. Matschl úgy fogalmazott a lapban: „Egy alkancellárral a CSU aláhúzná országos politikai igényeit. Karl-Theodor zu Guttenberg alkalmas lenne erre a posztra!”
A javaslat nem érte meg a nap végét. Előbb szombat délben Alexander Dobrindt CSU-pártigazgató volt az, aki visszautasította a javaslatot: „A tartalom nélküli címet szívesen ráhagyjuk a koalíciós partnerre.” Röviddel ezután Horst Seehofer (CSU) úgy fogalmazott: „Az alkancellár posztja nem szerepel az alkotmányban. Pusztán a kancellár helyettesét említik”. A CDU/CSU-FDP kormányokban eddig mindig a liberálisok adták az alkancellárt.
A CSU politikusok nyilvánosságkeresése elsősorban a hagyományos Wildbad Kreuth-i találkozóra vezethető vissza. Hans-Peter Friedrich, a Bundestag CSU csoportvezetője vezetési képesség hiányával vádolta Angela Merkel. A kancellárnak „a legfontosabb kérdésekben világossá kell tennie, mit is szeretne”. Merkel nem nyilatkozott a testvérpárt vitájáról, Hermann Gröhe pártigazgató annál határozottabban utasította vissza a CSU felől érkező bírálatokat. Amint azt a Tagesspiegel am Sonntagnak elmondta, jól kell „az uniós pártoknak kezdeniük az évet„. „A kormányzati pozíciókról zajló felesleges álviták és a kancellár téves bírálata nem segítik ezt” – figyelmeztetett Gröhe.
A berlini CSU csoport január 6-a és 8-a között találkozik a hagyományos kihelyezett frakcióülésre a felső bajorországi nyaralóhelyen.
origo.hu
Orbán Viktor: Európa békéjét, stabilitását és jólétét veszély fenyegeti
